Békeidőben legfeljebb évi 44 munkanapra lesznek kirendelhetőek az orvosok, de veszélyhelyzetben 12 hónap lehet a kirendelés időszaka, az orvosok béremelése január 1-jével megkezdődik, ám az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződések megkötésére csak a járványügyi vészhelyzet elmúltával kerülhet sor – derül ki Pintér Sándor belügyminiszter leveléből, amelyet a parlamenti pártok frakcióvezetői mellett megkapott Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is, és amelyet a MOK pénteken kora délután tett közzé weboldalán. Mint a dokumentum felidézi, november 17-én a parlamenti pártok, az orvosi kamara, valamint a Belügyminisztérium és képviselői konzultáltak az egészségügyi jogszabályok tervezetéről. A Pintér által most bejelentett döntések értelmében tehát arra lehet számítani, hogy módosítják a november 18-án hatályba – a legfontosabb pontokban azonban csak 2021-től érvényes – törvényt.
Ha elvennék a másodállás lehetőségét, betegek tömege válna ellátatlanná - Interjú Kincses Gyulával | Magyar Hang
Az orvosi kamara elnöke szerint a járványt muszáj lassítani, mert az ellátórendszer minden helytállása ellenére elérheti teljesítőképességének határát.
Az egészségügyi dolgozók szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt október elején, érdemi szakmai egyeztetés nélkül terjesztette a parlament elé Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere. A nem sokkal később, rohamtempóban elfogadott jogszabály komoly szakmai ellenállást váltott ki annak dacára, hogy abban szerepel az orvosok radikális béremelése is. Az érdekképviseleteknél és a MOK-nál egyebek között az verte ki a biztosítékot, hogy a törvény 12 hónapban rögzíti a kirendelhetőség időszakát békeidőben is, illetve hogy a mellékállások vállalását külön engedélyhez kötik. A kamara felmérést is készített tagjai között, amelyből kiderült: hiába a jelentős béremelés, az orvosok többsége elutasítja a jogállásról szóló új szabályokat és jelentős részük nem írná alá új munkaszerződését sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor azt közölte, nem tart attól, hogy az orvosok tömegesen mondanának fel az új szabályozás miatt.
„Öngólt lőtt a kormány az orvosok jogállásáról szóló törvénnyel" | Magyar Hang
Mateusz Morawiecki megerősítette Merkelnek, Lengyelország kész megvétózni a költségvetést, amennyiben „nem találják meg az egész Európai Unió, nem pedig csak egyes tagállamok számára jó megoldásokat".
A kedélyeket Gulyás Gergely számos alkalommal azzal próbálta lehűteni, hogy a törvény végrehajtási rendeletének kidolgozása széleskörű szakmai egyeztetések mentén fog zajlani. Csakhogy ilyen – ahogy arra a MOK időről időre felhívta a figyelmet – hosszú ideig nem történt. Pintér Sándor november 27.-i keltezésű levele a következőket rögzíti:
- Befogadta a kormány azt a javaslatot, amely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók kirendelésének ,,békeidőbeli” időtartama a Munka Törvénykönyve szabályaihoz igazodjék; ennek megfelelően a 12 hónapos időszak alatt összesen, a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot nem haladhatja meg. Nem fogadta be ugyanakkor azt, hogy hasonló korlátozás veszélyhelyzet esetén is legyen. A jelenlegi veszélyhelyzeti szabályok ilyen korlátozást nem tartalmaznak.
- Befogadta a kormány azt a más fórumon – az érdekképviseletekkel történő megbeszélésen – elhangzott javaslatot, amely szerint, ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő legyen kirendelhető.
- Osztotta a kormány azt az álláspontot, hogy az alapellátásban polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatottak számára – akiket a törvényben szereplő bérfejlesztés nem érintett – szintén érzékelhető jövedelem növekedést kell biztosítani.
- Nem értett egyet a kormány az összeférhetetlenségi szabályok tartalmának jelentős enyhítésére, vagy azok bevezetési határidejének érzékelhető elcsúsztatására vonatkozó javaslatokkal. Ennek oka az, hogy a javaslatok ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indukáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával kapcsolatos szakpolitikai álláspontjával.
- Érzékelhető volt a résztvevők részéről az aggodalom, hogy a törvény 19 § (3) bekezdésében írt határidő – ameddig az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezet tartalmáról az érintettet tájékoztatni kell – túlzottan rövid. Ezért a kormány elfogadta azt, hogy e tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követően kelljen csak megadni. A jelzett határidő megváltoztatásával – értelemszerűen – nem lehetne betartani azon szabályt, amely szerint 2020. december 31-ig kell az egészségügyi szolgálati munkaszerződést megkötni. Ezért a Kormány ezt a határidőt is megváltoztatta. A kormány kifejezett szándéka, hogy a határidők későbbi meghatározása miatt, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat a jogviszonyból eredően anyagi hátrány ne érje. Ezért függetlenül a jogviszony átalakulásának határidejétől - a Törvény 1. mellékletében szereplő bértáblát már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell. – áll Pintér Sándor levelében.
