Mérlegen az új ügyeleti rendszer első éve: tömegesen hagyják el a pályát a háziorvosok

Mérlegen az új ügyeleti rendszer első éve: tömegesen hagyják el a pályát a háziorvosok

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jelentősen, bő tíz százalékkal nőtt az elmúlt fél évben a tartósan betöltetetlen háziorvosi praxisok száma: az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) februári adatai szerint jelenleg 720 legalább fél éve üresen álló körzet van Magyarországon, míg tavaly júliusban ugyanez a szám 642 volt. Az üres praxisok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, ott 82 körzetnek nincs orvosa, tízzel többnek, mint fél évvel ezelőtt. Pest megyében 61 körzet betöltetlen, ami szintén tízzel több, mint fél éve. Jász-Nagykun-Szolnokban 50 (fél évvel ezelőtt 44), Békésben pedig 48 (fél évvel ezelőtt 43) háziorvos hiányzik a rendszerből.

Az OKFŐ statisztikájában csak a legalább fél éve betöltetlen háziorvosi praxisok szerepelnek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisából azonban a havi szinten aktuális információk olvashatók ki. Eszerint a helyzet még inkább aggasztó, mint az az OKFŐ számai alapján sejthető, hiszen országosan jelenleg nem 720, hanem 861 olyan praxisból hiányzik az orvos. A korábbi havi jelentések ugyan már nem elérhetők, de az azokat feldolgozó elemzések és sajtómegjelenések alapján látható, hogy mekkora a baj: az Economix januárban a NEAK aktuális jelentése alapján arról írt, hogy akkor 826 körzet állt üresen, azaz egy hónap alatt 35-tel nőtt a szám országos szinten. Tavaly februárban pedig 621 praxis volt üres, 240-nel kevesebb, mint most.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint országszerte 6350 háziorvosi körzet van, tehát tartósan – az OKFŐ adatai alapján – 11,5 százalékuk betöltetlen, de azon rendelők aránya, ahol jelenleg nincs orvos – a NEAK számait alapul véve –, már a 14 százalékot közelíti.

Egy éve tart az ügyeleti reform

Mint ismert, a háziorvosi ügyeleti rendszer parancsuralmi eszközökkel való átalakítása tavaly februárban vette kezdetét Hajdú-Bihar vármegyében, idén februárban pedig Pest megyét is elérte a reform, ami a szolgáltatás minőségének drámai romlását eredményezte. (Az új szisztéma lényege, hogy az alapellátást 16 óra és reggel 8 óra között az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja, a háziorvosok bevonásával. Az ügyelet a 1830-as hívószám tárcsázásával érhető el. Ha a diszpécser az esetet súlyosnak ítéli meg, akkor ügyeletes ellátót küld, sürgős esetben pedig mentőautót. Hétköznap 16 és 22 óra között és hétvégén a járásközpontokban háziorvosi ügyelet működik.)

A reform ellen még tavaly erőteljes szakmai tiltakozás bontakozott ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetésével. Ennek eredményeként a kormány statáriális jelleggel megvonta a MOK fontosabb jogköreit: az etikai eljárások lefolytatásának jogát a Belügyminisztérium alá utalta, és megszűnt az orvosok számára kötelező kamarai tagság. A háziorvosokat pedig kötelezték arra, hogy vegyenek részt az új ügyeleti ellátásban még akkor is, ha nem szerződtek erre az OMSZ-szel. Az OKFŐ és a NEAK most közölt adatai azonban arra utalnak, hogy megalapozottak voltak azok az aggodalmak, hogy a háziorvosok közül sokan inkább elhagyták a pályát, minthogy a kormányzat által diktált munkafeltételeket elfogadják.