Oroszország a legkevésbé, Ukrajna pedig a második legkevésbé szimpatikus ország a magyarok körében, az Európai Unió viszont a szimpátialista élén végzett. Ez derült ki a CEU Demokrácia Intézetének megbízásából készített Závecz-Research-felmérésből, amelyet a Telex.hu-n ismertettek.
Eszerint az EU-val szemben a fideszesek, Oroszországgal pedig az ellenzéki szövetség szavazói a kritikusabbak. Figyelemre méltó, hogy azok, akik az áprilisi választáson az orosz-ukrán háborúval indokolták pártválasztásukat, inkább Oroszország felé hajlottak. Továbbá azt is megállapították, hogy Európában talán egyedülálló módon, minél jobboldalibb valaki, annál valószínűbb, hogy szimpatizál Oroszország politikájával.
A legszimpatikusabb országra vonatkozó kérdésnél a Európai Unió végzett az élen. Németország, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok közepes osztályzatot kaptak, az alsóházban Izrael, Ukrajna és Oroszország volt a sorrend. Vagyis relatív Európa-pártiság jellemzi a közvéleményt – írták.
Vizsgálták az országválasztás pártszimpátiákkal való összefüggését is. Eszerint akik az orosz–ukrán háborúból való kimaradás miatt szavaztak az április országgyűlési választáson, azok a többieknél inkább szimpatizáltak Oroszországgal, és negatívabban viszonyultak az EU-hoz és Amerikához.
A külpolitikai orientációk átpolitizáltságának mértékét jelzi a bal-jobb azonosulással való összefüggés is – szögezték le. Minél jobboldalibb valaki, annál negatívabban viszonyul az EU-hoz, Amerikához, Németországhoz és halványabban ugyan, de még statisztikailag szignifikáns mértékben Izraelhez. Másrészt viszont annál pozitívabb véleménye lesz Oroszországról.
Az ellenzéki pártok határozott Ukrajna-pártiságát csekély mértékben osztották a szavazóik – állapította mega kutatás. Hozzátették: elgondolkodtató, hogy a szavazótáborok Izraellel, Lengyelországgal és Ukrajnával kapcsolatos attitűdjei nem tértek el érdemben.
A Szabó Andrea szociológus, politikatudós és Enyedi Zsolt, a CEU Politikatudományi Tanszékének (Bécs) professzora által jegyzett kutatás szerint az egyes országokhoz való viszonynak nincs köze az iskolázottsághoz, korhoz vagy az osztályhelyzethez. Mint írták, Orbán Viktor az elmúlt bő évtizedben kivételes hatékonysággal alakította át táborának irányultságát nyugatiasból keletiesre. Ugyanakkor ebből nem következik, hogy az orientációk újraprogramozhatók, legalábbis példa nem volt rá.
