A jogászok szerint egy kormányváltás után az elszámoltatás sokkal hosszadalmasabb és unalmasabb folyamat lenne, mint amilyennek a politikai kommunikációban tűnhet. Hadházy Ákos szervezett beszélgetést a témáról kedden.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki az előválasztáson Zuglóban indul a képviselőjelöltségért, Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával, Ésik Sándor ügyvéddel, Horváth Andrással, a NAV egykori munkatársával és Juhász Péterrel, az Együtt volt politikusával beszélgetett Szerető Szabolcs moderálásával, a beszélgetést élőben közvetítették.
Az elszámoltatás az ellenzéki összefogás összes pártjának választási ígéretei között szerepelt, és különösen élesen merült fel Hadházy Ákos zuglói kampányában. A független országgyűlési képviselő Tóth Csaba ellen indul az előválasztáson, akit korrupciós vádakkal illet.
Az ellenzéken belül is eltérnek a vélemények arról, hogy egy elszámoltatáshoz szükség lenne-e kormányváltás esetén kétharmadra, vagy feles többséggel is el lehetne érni különböző korrupciós ügyek feltárását és a korrupció visszaszorítását a jövőre nézve.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont nem kell túlmisztifikálni a kétharmad kérdését. – Nyilván nagyon kényelmes így kormányozni, mert nincsenek korlátok. Ugyanakkor semmi akadálya, hogy a különböző ellenőrző szervek, mint a NAV, a KEH (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) és a Közbeszerzési Hatóság kétharmad nélkül is megtegye a dolgát, és rájuk tud is hatni a kormány a többségétől függetlenül, ha ezt elmulasztják – vélekedett a jogász. Szerinte ha egy következő kormány fel akar lépni a visszaélések ellen, számos lehetősége lesz: a kormány alá rendelt szervezetek mozgatásán kívül rendezheti például a közérdekű bejelentők védelmét, a vagyonnyilatkozati rendszert, és a büntetőeljárási törvény egyes részei is módosíthatóak feles többséggel is. Hangsúlyozta: előre menő rendszerben, vagyis a jövőre nézve kétharmad nélkül is el lehetne érni, hogy „ne a szétlopás gyakorlata határozza meg az uniós pénzek szétosztását”.
Több ellenzéki párt választási ígéreteiben szerepel a legfőbb ügyész, Polt Péter leváltása, de Ésik Sándor szavaiból úgy tűnt, nem tulajdonít akkora jelentőséget a legfőbb ügyész személyének, mint például Jakab Péter, a Jobbik elnöke, vagy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, akik több alkalommal kiemelték: börtönbe küldenék a legfőbb ügyészt.
– Kell a kétharmad, hogy megkerüljék az ügyészség vádmonopóliumát – szögezte le Ésik –, de a legfőbb ügyész hatalma nem úgy érvényesül, hogy felhív vidéki ügyészségeket, ha nyomozni kezdenek. Nehéz lenne olyan utasítások nyomára akadni, amelyben ügyészségi vezető konkrét utasítást adott ilyesmire. Ezek a döntések sokszor inkább igazodási kényszer, kisebb jelzések, „soft power” eredményei. Káros azt gondolni, hogy az ügyészi szervezet Fidesz-katonaságból áll – fejtegette az ügyvéd, aki szerint ügyésznek azért mennek az emberek, mert hisznek abba, hogy „a jófiúk csapatában fognak focizni”, és ők lesznek az államnak azok a tisztségviselői, akik a bűnt üldözik, ami szakmai tartással jár.
Kiemelte: arra mindenképpen van lehetőségük az ügyészeknek, hogy nyomozásokat indítsanak, és ha tömegével jönnének olyan ügyek, Polt Péter egyszerűen nem lenne abban a helyzetben, hogy mindet leállítsa. „Tömegesen nem lehet ügyészeket arra utasítani, hogy ne végezzék a dolgukat” –tette hozzá.
Abban Ligeti Miklós is egyetértett, hogy ha hagyják dolgozni az ügyészséget, akkor tisztességesen elvégzik a munkájukat. – Ha az információ a hatóságok kezébe kerül, a szellemet nehéz visszatuszkolni a palackba. Szerinte valószínűleg ezen a banánhéjon csúszott el Boldog István és Simonka György is. – Ezek az eljárások mutatták, hogy a büntető igazságszolgáltatás sokkal inkább autonóm, mint a rendszer szeretné – mondta.
Azt ugyanakkor hozzátette: olyan jelenségek, mint a megmagyarázhatatlan gazdagodás vagy a luxusjachtozások igénybevétele, nem minden esetben fordíthatók át egyéni vádakra, amelyek a bíróság előtt is megállnak, és büntetés is lesz belőlük. Ligeti szerint a különböző hivatali visszaélések, hűtlen kezelések és költségvetési csalások esetén egyáltalán nem biztos, hogy prominens állami vezetőknél is megállapítható lenne, hogy a bűnös magatartásokból hasznot húztak. – Ha így van, az sem vezet megtisztuláshoz, pusztán egy vezéráldozatra kerül sor. A rendszerszintű korrupció lebontását nem felülről, hanem alulról kell kezdeni – szögezte le. Ésik Sándor hasonlóan vélekedett Polt Péter felelősségre vonásáról, amely szerinte „politikai térben feltehető kérdés”, de a jogi felelősségre vonás nem ezt jelenti, ahhoz konkrét vádakra és bizonyítékokra volna szükség.
Hadházy Ákos ugyanakkor azt mondta: „nem akarnak kinyírni senkit”, de azt szeretnék, ha meglennének a felelősei annak, hogy az ügyészség bizonyos ügyeket – például a Tiborcz-ügyet – elképesztő indokokkal zárt le vádemelés nélkül. Azokat, akik az ehhez hasonló döntéseket aláírták, szerinte mindenképpen hivatalosan kellene megkérdezni arról, hogy ezt miért tették, és utasították-e erre őket. – Szerencsére kikerültük a „felcsúti per” kifejezést, nyilván ez ebben a formában nem működik, de határozott változtatásokra van szükség, sok unalmasnak tűnő intézkedést kell tenni a korrupció ellen. Nem kell félni attól a képtől sem, hogy politikusokat bilincsben vigyenek el. Lesz lehetőségünk erre feles többséggel is – mondta a beszélgetés végén Hadházy.
Juhász Péter pedig azt fűzte hozzá: Polt Péter felelősségre vonására társadalmi igény is van, de azért is lenne fontos szerinte a legfőbb ügyész „legalább politikai” felelősségre vonása, hogy az ügyészekben tudatosuljon, nem kell igazodniuk, csak el kell végezniük a munkájukat.
Hadházy Ákos több eszközt is felsorolt, amit fontosnak tart a korrupció visszaszorítása szempontjából, ilyen volt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is, amely azonban, mint a képviselő is hangsúlyozta, a belépés utáni ügyekkel tud foglalkozni. A korrupcióellenes ügyészség felállításához ezzel szemben kétharmados többségre lenne szükség, de rámutatott arra is, hogy önmagában nem oldotta meg a korrupcióellenes ügyészség sem a romániai korrupciós helyzetet.
Horváth András arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszas és nagy befektetéseket igénylő nyomozásokról van szó a korrupciós hálózatok felderítése során. – Politikai alapon lehet mindenféle populista kijelentéseket tenni, de komoly munka megállapítani, hogy egy-egy ügyben kik a főszereplők – mondta. Arról is beszélt: az eredményességi mutatók erősen meghatározzák, hogy a hatóságok milyen ügyekkel foglalkoznak. – Ha jövőre másik kormány alakul, azt javaslom, hogy nézze meg, milyen mutatóktól függnek az előmenetelek – mondta Horváth, aki szerint a 99 százalékos váderedményességi mutató, amellyel a legfőbb ügyész dicsekszik, úgy érhető el, hogy csak olyan ügyeket visznek bíróság elé, amelyek biztosan megállnak, és egy nehezen bizonyítható költségvetési csalás nem feltétlenül ilyen, így szerinte inkább azokat az ügyeket viszik oda, amelyek könnyen nyerhetőek.
Hadházy véleményét, hogy a hivatalnokoknak jobb infrastruktúrára és több revizorra, nyomozó tisztre van szükségük, a beszélgetőpartnerei is osztották.
– Nincs csodafegyver a korrupció ellen, a hatékony fellépés nem tartalmaz csodát. Szürke, unalmas hivatalnokok tisztességes munkája kell hozzá, viszonylag kevés bilincscsattanás kíséretében. A számlák, pénzmozgások nyomon követése szokott eredményre vezetni, és nem is feltétlenül büntetőeljárásban, hanem más hatósági eljárásokban is. A hatóságokat egyszerűen fel kell szabadítani a saját tevékenységük elvégzésére – mondta Ligeti.
