Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a parlamentben, szerintünk sem babra megy a játék – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a parlamentben. A kormányfő annak kapcsán szólalt fel, hogy az Országgyűlés egy az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot tárgyal szerdán. Ez többek között kimondaná: „az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére irányuló javaslata előkészítetlen, következetlen és nincs tekintettel Magyarország alapvető érdekeire”.
Orbán szerinte bár európai sorskérdésről van szó, az unióban fejjel megyünk a falnak. Ukrajna tavaly február 28-án nyújtotta be kérelmét, hogy csatlakozni szeretne az EU-hoz, 4 hónap alatt pedig tagjelölti státuszt is kapott, pedig annak rögzített feltételei vannak, és ebből a hét kritériumból az Európai Bizottság szerint is mindössze csak négyet teljesítettek, vagyis a tagjelölti státuszt sem kellett volna kapnia. Például a sajtó- és médiaszabadság ügye úgy áll, hogy az ukrán kormány felszámolta a sajtószabadságot nemzetbiztonságra hivatkozva, amit egy háborúban álló ország esetén nem lehet számon kérni, de attól még nem kéne tagjelölti státuszról beszélni.
Míg Ukrajna 4 hónap alatt jutott el a tagjelölti státuszig, addig általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint 3 év telt el a közép-kelet-európai országok esetén, ez Magyarországnál például 4 év volt. Úgy vélte, az unióban látható leplezetlen részrehajlás szükségszerűen lerombolja az európai intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, hogy jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése. A kormány álláspontja az, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, nem szolgálja sem Magyarország, sem az unió érdekeit.
– Azt a törvény állítsák vissza, ami 2015-ig garantálta a kárpátaljai magyarok jogait – mondta az ukrán kisebbségi jogok kapcsán. Szerinte Ukrajna olyan messze van még a tárgyalás megkezdésének feltételeitől, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ráadásul sok kérdés is felmerülne a csatlakozással, hiszen az ország háborúban áll, nem tudni, hogy végül mekkora területe csatlakozna az EU-hoz vagy éppen mekkora lesz a népessége. – Brüsszel igent akar mondatni velünk valamire, amire sem ők, sem mi nem tudjuk felmérni, mit is jelent ránk nézve – mondta a kormányfő. Szerinte 73 ezer milliárd forintos extrakiadást kellene állnia az unió 7 éves költségvetésnek. Az ukrán gazdák 93 milliárd eurós agrártámogatásra tarthatnának igényt, ez tízszer annyi, amennyire ma Magyarország jogosult. Sőt, szerinte Ukrajna csatlakozása esetén vagy minden EU-s tagállam nettó befizetővé válna, vagy mindenkitől elvennék az agrártámogatások 20 százalékát. A számokat figyelembe véve azt mondja, a csatlakozás szándéka jelen formában „abszurd, nevetséges és komolytalan”. Szerinte az ellenzéknek nem kellene pártkérdésnek tekintenie az ukrán csatlakozás kérdését. Ukrajna uniós tagsága ebben a formában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Az országot lehet és kell is segíteni, de emiatt nem mehet tönkre Magyarország.
Ukrajna uniós csatlakozása ügyében sem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti vitában. Szerinte a kormánypárti határozati javaslat világossá teszi, hogy „felelőtlenül, átgondolatlanul nem szabad beleugrania Magyarországnak ebbe a kalandba”. – Újfent egy ügy, melyben nem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül, nem birodalmi direktívákra, hanem konszenzusra lenne szükség, de ez ma hiányzik Európában – fogalmazott Kocsis Máté. A politikus még többek közt azzal is érvelt a tárgyalások megkezdése ellen, hogy az általa csak „Soros-szervezetként” hivatkozott Transparency International szerint is Ukrajna Európa második legkorruptabb országa Oroszország után.
Putyin kanapéja és a döglött ló
Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint a kormány határozati javaslata, amit „alighanem Putyin mondott tollba”, hazug, és nem szolgálja a magyar érdekeket, csak arra szolgál, hogy elmondhassák az Európa-ellenes szólamaikat. – A Fidesz úgy tesz, mintha az ukrán csatlakozás akár már holnap megtörténhetne, de teljesen nyilvánvaló, hogy erről szó sincs – vélte. Igen, Ukrajna akkor lehet az EU tagja, ha béke lesz, de a tárgyalások megkezdése arra lehetőség, hogy megoldást találjunk a felmerült kérdések mellett. Évekkel korábban még maga Orbán Viktor is kiállt Kijev uniós csatlakozása kapcsán, csak az változott, hogy a kormányfő a magyar jövőt Putyin kanapéján képzeli el. Például már a tárgyalások ígérete is odavezetett, hogy a kisebbségeket nyelvtörvényen elkezdték módosítani, és lehet mondai, hogy ami eddig történt, nem jó, nem elég, de éppen a tárgyalások folytatása segíthetné a folyamatot. – Az a magyar nemzeti érdek, hogy az unión belül tudjuk a kárpátaljai honfitársainkat vagy az, hogy vasfüggöny mögé szoruljanak? – tette fel a kérdést. Szerinte annak ellenére is lehet tagjelölti státuszról tárgyalni, hogy csak hosszabb távon lehet tag Ukrajna.
Az MSZP-től Harangozó Tamás szólalt fel, aki felidézte, Orbán Viktor támogatta Ukrajna tagjelölti státuszát még tavaly nyáron, ahogy például Orbán Balázs is. Szerinte így annyit ér a kormánypárti politikusok szava, mint „döglött lovon a patkó”. Amikor a kormányfő tavaly nyáron támogatta a tagjelöltséget akkor hazudott vagy most hazudik? – tette fel a kérdést. Szerinte annyira veszi komolyan a vitát Orbán vagy éppen a határozati javaslatot benyújtó kocsis Máté, hogy már el is hagyták az üléstermet. Hogy kell-e beszélni a kisebbségi jogokról? Kell. A mezőgazdaságról? Persze, hogy kell, ahogy a korrupcióellenes küzdelemről is, de éppen a csatlakozásról szóló tárgyalások jelentik azt a fórumot, ahol Magyarország garanciákat kaphatna az aggályaira. Harangozó szerint
Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: a határozati javaslat „a fideszes egypárti túlhatalom olyan politikai nyilatkozata, amely mögött felsejlik a háttérben a Putyin-szál”, ugyanakkor a Jobbik úgy foglal állást, hogy Ukrajnával nem lehet megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Úgy fogalmazott: a háborúban álló ország gigászi honvédő háborút folytat a szovjet-orosz megszállóval, amelyet pártja támogat, de ennek nem az az eszköze, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődnek. Emlékeztetett arra is, hogy pártja minden esetben támogatta az ukrán gabonaimport tiltását. Azt is felidézte, hogy pártja 2015 óta mindig rámutatott arra, amikor a kárpátaljai magyarság jogait korlátozták.
Párbeszéd: politikai cirkusz a határozati javaslat
Nem érdekünk, hogy Oroszország győzzön
A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc szerint nem igaz, hogy a kormánynak fontosak lennének a kárpátaljai magyarok, mert szerinte, ha valamit tenni kell értük, akkor „gyáván elbújnak”, vagy éppen kiállnak ellenük, mint a jelenlegi vitában. Azt mondta: magyarok is meghalnak abban a honvédő háborúban, amelyben „az önök szövetségese megöli őket”. A kormánypárti politikusok szerinte azért jöttek be erre a vitára, „mert abban bíznak, hogy ha maguk megvétózzák Ukrajna európai uniós csatlakozását, akkor Ukrajnában belső politikai válság lesz, amibe a honvédő háborút vívó Ukrajna elnöke belebukhat, és ezzel maguk segíthetik Oroszország háborús törekvéseit, jelesül azt, hogy Ukrajnát elfoglalja”. Emlékeztetett arra, hogy a történelemben Oroszország háromszor hozott pusztítást Magyarországra, így a magyaroknak létkérdés, hogy ez az ország ne legyen a közvetlen szomszédunk. Kifogásolta, hogy a kormány már az elcsatolt ukrán régióban tartott népszavazást sem volt hajlandó illegitimnek minősíteni.
Szabó Tímea a Párbeszédtől a politikai cirkusznak nevezte a határozati javaslatot, amely szerinte arról szól, hogy a kormány kiszolgálja az orosz elnök érdekeit. Abszurdnak jellemezte azt is, hogy a kormány most hirtelen nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miközben tavaly nyáron még másképp gondolkodtak róla. Véleménye szerint egyetlen ember és egyetlen ország van a világon, amelyiknek nem érdeke Ukrajna európai uniós csatlakozása, az Vlagyimir Putyin és Oroszország, a kormány pedig semmi mást nem csinál, mint végrehajtja „utasításait”. Felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy az Európai Tanács ülésén támogassa Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a Fidesz átveri a saját nemzeti érzelmű szavazóit, amikor szembe megy korábbi kijelentéseivel a baloldal pedig az amerikai gyökerű, nemzetközi pénzemberek, globális nagyvállalatok utasításait hajtja végre. Kiemelte: a Mi Hazánk az egyetlen, aki a magyarok érdekeit képviseli, mert már 2022 nyarán tiltakoztak, és elmondták, hogy Ukrajna semmilyen szempontból nem alkalmas az európai uniós tagságra, és a többi tagállam fizetné meg a „katasztrofális” árát annak, ha az országot az EU-hoz csatolnák. Úgy fogalmazott: Ukrajna nemcsak gazdasági katasztrófát hozna az EU és Magyarország számára, hanem „Ukrajna egy terrorállam”, és egyébként a világ egyik legkorruptabb állama. Toroczkai László a vitában személtető eszközként egy kárpátaljai magyar katonakönyvét mutatta fel, aki már úton volt a frontra, de megszökött. Hozzátette: Ukrajnából tömegesen szöknek meg magyarok, akiket a „vágóhídra” visznek, és mivel ezeket az embereket senki sem menti meg, „tömegesen hozzák őket haza a Mi Hazánk Mozgalom tagjai a saját biztonságukat kockáztatva”.
Ungár Péter (LMP) azt hangsúlyozta: nemzeti érdekből fontos az Európai Unió bővítése, mert a Brexittel meggyengült, a német-francia tengellyel szembeni ellensúlyt akkor lehet erősíteni, ha minél több déli és keleti állam lép be az Európai Unióba. Hozzátette: ha 2008-ban Németország engedi Ukrajna NATO-csatlakozását, amiről akkor Magyarországon nemzeti konszenzus volt, akkor nem robbanhatott volna ki a most is zajló háború. Ám, jegyezte meg, Angela Merkel „összehuzalozta Németországot Oroszországgal”, és olcsó orosz gázzal és az Egyesült Államokkal által szavatolt biztonsággal képzelte el Európa jövőjét. Kiemelte: nekünk nem érdekünk, hogy Oroszország győzzön az ukrajnai háborúban, mert azzal Európa teljes biztonsági rendszere megváltozna, márpedig éppen az az, ami garantálja határainkat.
