Orbán Viktor: Napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba a ferihegyi reptér

Orbán Viktor: Napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba a ferihegyi reptér

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. április 8-án. Orbán Viktor mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK


Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszolt hétfő délután a parlament ülésén, közben pedig mintegy mellékesen bejelentette, hogy napokon belül visszavásárolják a Budapest Airportot.

Az első kérdés Arató Gergelytől és Kálmán Olgától (DK) érkezett K. Endre ügyében. Arató tette fel a kérdést, hogy miért kapott kegyelmet a miniszterelnök embereitől, és hogy lehet az, hogy még ma is megpróbálhatja elhallgattatni az áldozatokat? Azért mert ő személyesen kampányolt mellette, vagy mert a testvérével közösen szervezett sporteseményeket, vagy mert a strómajának, Mészáros Lőrincnek az üzlettársa az ügy másodrendű vádlottja? És mikor vállalja a felelősséget, hogy az ő emberei szabadon engedik, mentegetik a pedofilokat? És mikor kér bocsánatot az áldozatoktól? – kérdezte Orbán Viktort.

A kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele és ezután sem kíván beleszólni, azok kizárólagosan a köztársasági elnökre tartoznak – kezdte válaszát Orbán Viktor.  Kétség kívül Novák Katalin kegyelmet adott egy olyan ügyben, amelyben nem kellett volna, mert a pedfiloknak és segítőiknek a börtönben a helyük – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy több pedofil van letartóztatva, mint 2010 előtt. „Azzal, hogy a köztársasági elnök lemondott, a Novák-ügy lezárult” – fogalmazott. Szerinte a kormánynak az ügyben csak két teendője volt, hogy legyen olyan köztársasági elnök, aki elődjéhez hasonló hibát nem vét. Sulyok Tamástól ezt joggal remélhetjük – mondta. A második teendő pedig az, hogy kezdeményezést tegyen itt a T. Házban, ami megakadályozza, hogy a pedofil bűncselekményt elkövetők vagy abban érintettek bármikor enyhítést kaphassanak – tette hozzá.

Arató Gergely viszonválaszát azzal kezdte, hogy ha valakinek a megnyilatkozásait kizárólag a kommunikációs haszon és nem a tisztesség vezérli – de itt megszakította az ülést vezető Latorcai János, mondván hogy ilyen jelzőt itt nem mondhat, hogy valaki a tisztességtelenség útjára lépett. Arató Gergely ezt követően kétségbe vonta, hogy Orbán Viktor és a kormány nélkül döntöttek volna az ügyben, hiszen például Budaházyék kegyelmi ügyében tudvalevőleg tárgyalt a kabinet. Orbán Viktor minderre úgy reagált, hogy semmilyen kegyelmi ügyet soha nem tárgyalt a kormány, magyarázata szerint olyan ügyben tárgyalnak csak, ami rendszerszintű igazságügyi problémát jelez, például ügyek elhúzódása, mert azzal az igazságügyi miniszternek dolga van. Azt pedig visszautasította, hogy mindenben ő döntene.

Mikor segíti végre a magyar embereket miniszterelnök úr – ezzel a címmel kérdezte Toroczkai László (Mi Hazánk) Orbán Viktort. A téma a végrehajtói botrány, és hogy a Mi Hazánk elnöke szerint kártalanítani kell azokat, akiket megkárosítottak a végrehajtók. Orbán Viktor úgy kezdte, hogy az első kérdésre, hogy mikor segíti a magyar embereket, úgy válaszol, hogy mindig ezt teszi. Ha a végrehajtásra új rendszert javasolna Toroczkai, attól nem zárkózunk el, dolgozzon ki egy javaslatot – mondta. Toroczkai felhozta, hogy az a Lupkovics Beáta lett a végrehajtók vezetője, aki Varga Judit évfolyamtársa volt, és az ügyészségi iratok szerint Schadl György embere. Orbán szerint egyrészt nem lehet kizárni valakit azért, mert évfolyamtársa volt valakinek, hiszen több száz ilyen ember is lehet. Másrészt Schadl György ellen pont eljárás van folyamatban. Hozzátette, nem ég rájuk az ügy, sőt, pont az látszik, hogy ebben a kormányban igenis van következményük a dolgoknak.

Orbán bejelentette a reptér visszavásárlását

Az LMP-s Kanász-Nagy Máté arról kérdezett, hogy „Budapest a pártpolitikai csatározások mocsarába ragadt”. Mit tesz a kormány a fővárosért, mi úgy látjuk, hogy elvonásokkal sújtja, mi lesz a HÉV-ek megígért felújításával, a megígért reptéri vasúttal? Kitért a „Maxi-Dubajra”. Miért sanyargatják Budapestet, büntetik a fővárosiakat? – kérdezte. Orbán Viktor szerint ők úgy „sanyargatják” Budapestet, hogy átvállaltak 280 milliárd forintnyi adósságot 2011-ben és 4000 milliárdnál több fejlesztési forrással támogatták a várost. „Én szeretem Budapestet, de ez az ország nem csak Budapestből áll” – mondta, hozzátéve, hogy inkább köszönjék meg, hogy a kormány komolyan veszi, hogy ez a nemzet fővárosa és aránytalanul támogatja. Kanász-Nagy még azt kérdezte, hogy vállalják-e a vitát Vitézy Dáviddal a fejlesztési kérdésekről. Orbán Viktor szerint ez vicces kérdés, hogy a miniszterelnök vitázzon főpolgármester-jelöltekkel, de mond egy jó hírt: Napokon belül a ferihegyi reptér visszakerül többségi állami tulajdonba, és ahogy ez megtörténik, a kormány dönteni fog az oda vezető infrastruktúra kérdéséről is.

Tavaly közölte a kormány, hogy vissza akarja szerezni a Budapest Airportot. A miniszterelnök a karácsony előtti kormányinfón már arról beszélt, hogy a repülőtér megvásárlását befejezett ügynek gondolja, és csak technikai részleteket kell tisztázni. Azt mondta akkor is: a vásárlást illetően a következő napokban várható bejelentés. Aztán azóta sem történt semmi, a Nemzetgazdasági Minisztérium április 3-án, a 444 cikkére reagálva aztán azt közölte, hogy a repülőtér visszavásárlása továbbra is ütemezetten halad, a tranzakció a végső fázisában jár.

Az utóbbi hónapokban kiderült, hogy a kormány nagyon nehezen tudja előteremteni a reptér megvásárlásához szükséges összeget. Nemrég emiatt közölték, hogy megválik az állam az Erste Bankban lévő tulajdonrészétől, illetve bejelentették a Yettelben lévő részesedés értékesítését is. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még tavaly elárulta, hogy francia segítséggel vennék meg a Budapest Airportot, az államnak lenne 51 százaléka benne, egy katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. A 24.hu azóta megtudta, hogy 80 százalékos részesedést szerezne az állam, amiért 774 milliárd forintot kellene kifizetni, majd ez csökkenne 51 százalékra a katariak beszállása után.