Közös sztrájkbizottságot alakított és közös sztrájkköveteléseket fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – ezt a pedagógusok világnapja alkalmából kedden sajtótájékoztatón jelentették be a pedagógus érdekképviseleti szervezetek Budapesten. Elsősorban az alacsony béreket és a túlzott munkaterheket kifogásolják.
A két pedagógus-szakszervezet négy pontban fogalmazta meg legfontosabb követeléseit. Ezek közül az első, hogy a pedagógusbéreket 2021 szeptember 1-től újra a mindenkori minimálbérhez kössék. Követelik az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérének emelését, azt, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje ne haladja meg a 22 órát, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hetente 40 óra helyett csak heti 35 órára legyenek beoszthatók, heti öt órát intézményen kívül regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.
A két pedagógus-szakszervezet a sztrájkbizottságát már korábban egyesítette, a sztrájktárgyalásokat viszont tavaly márciusban a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették, ezeket indítanák most újra. Az aláírt dokumentumokat a mai napon juttatják el Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A sztrájktörvény szerint öt napon belül kell kijelölnie a kormánynak a saját részéről a tárgyalópartnert, ezután kezdődhetnek a sztrájktárgyalások, az egyeztetés is kötelező a kormánynak. A sztrájkot megnehezítheti, hogy a kormány álláspontja szerint az oktatás olyan alapvető ágazat, ahol sztrájk esetén az úgynevezett még elégséges szolgáltatást biztosítani kell. A pedagógus-szervezetek nem értenek egyet ezzel. A végső szót bíróság mondhatja ki, ez azonban hosszadalmas eljárás lehet.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke emlékeztetett: 2013-ban a minimálbérhez kötötték a pedagógus-fizetéseket, amit jelentős lépésnek tartottak, ám csak egy éven át volt hatályban, 2014-től befagyasztották ezt az összeget, és ma is a 2014-es minimálbér alapján számítják ki a pedagógusok bérét.
– A kormány nem tudja a minőséget biztosítani az oktatásban, mert ennyiért nem mennek pedagógusnak a munkavállalók. 12 ezer fő hiányzik a rendszerből, a kollégáink ilyen leterhelt állapotban nem tudnak olyan minőségű munkát végezni, ami a gyerekek alapjoga lenne – mondta Szabó Zsuzsa.
Az RTL kérdésére Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja elmondta: egy egyszerű béremelés, minimálbérhez kötés nélkül akkor lenne számukra elfogadható, ha valamilyen formában előmenetelt tesz lehetővé, különben elmondása szerint fennáll a veszélye, hogy a megemelt bér idővel ismét elveszíti vásárlóértékét. Elmondása szerint szeptember 1-ig visszamenőleges bérrendezést szeretnének. A követeléseket a sztrájktárgyalások során bővíthetik vagy szűkíthetik a tárgyalások eredményétől függően – tette hozzá Nagy Erzsébet
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Nagy Erzsébet is leszögezte: a kormánynak számolnia kell a sztrájkkal, ha nem sikerül megegyezni, hogy ne állhasson elő többet az a helyzet, hogy egyes pedagógusok bérét a garantált bérminimumra kell kiegészíteni.
A kormány múlt héten helyezett kilátásba egy esetleges pedagógus-béremelést, erre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón tett utalást, a bejelentésben azonban nem szerepeltek részletek. – A kormánytól olyan ajánlat érkezett, amely sem határidőket, sem konkrétumokat nem tartalmazott. Szeretnénk felgyorsítani a folyamatokat – mondta Szabó Zsuzsa.
