Különös küldöttgyűlést tartott május 21-én az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) Hajdú-Bihar megyei szervezete, a történtekhez közvetve lapunknak is köze van. Ahogy arról nemrég a Hvg.hu beszámolt, a szokásos ügymeneten – beszámoló, költségvetés, tagdíjak – túl a jelenlévők 59 igen, 0 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadtak egy határozatot, amely szerint elhatárolódnak a megyei szövetséget hátrányosan érintő megnyilvánulásoktól. Emellett arra kérnek két egyesületet, hogy beszéljen le a feljelentésről egy polgárőrt. Név, konkrétum nem szerepel a határozatban, de egyértelmű, hogy Tóth Attilára, az OPSZ-t 1997 óta irányító Túrós András egykori helyettesére, volt hajdú-bihari elnökre utalnak. (A 78. életévében járó Túrós András a rendszerváltás előtt lett országos rendőrfőkapitány és belügyminiszter-helyettes, később Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, volt országos rendőrfőkapitány helyetteseként tevékenykedett.)
Mint azt a Hang.hu oldalon megírtuk, hamis vád bűntett gyanúja miatt folyik nyomozás a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. Kerületi Rendőrkapitányságán. Tóth Attila az után tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy a Hajdúböszörményi Rendőrkapitányság 2021 tavaszán bűncselekmény hiányában megszüntette azt az eljárást, amelyben hűtlen kezeléssel gyanúsították egy, korábban az általa vezetett megyei szervezet tulajdonában lévő autó eladása kapcsán. Ezt az eljárást az OPSZ kezdeményezte az ügyészségen. A törvény szerint ha valaki mást hatóság előtt bűncselekménnyel hamisan vádol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A volt Hajdú-Bihar megyei elnök az OPSZ 2016-os mellénybeszerzése miatt került konfliktusba a szervezet vezetésével. Az ügy firtatása után névtelen bejelentésre ellenőrzés kezdődött egy áldozatvédelmi projekt kapcsán, amelyben kulcsszerepet játszott Tóth Attila. Végül a szervezet nem fordult a hatóságokhoz, a vizsgálódás eredményét sem hozták nyilvánosságra. Etikai eljárás is indult Tóth Attila ellen, ennek keretében felfüggesztették a polgárőr tagságát, ám az erről szóló határozatot a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisítette.
Az előzmények ismeretében válik igazán érdekessé tehát a megyei küldöttgyűlés határozata, amely körül több furcsaság is van. Az említett nyomozás során május 24-én hallgatta meg a rendőrség Tóth Attilát, néhány nappal az ominózus határozat után. Amint tudomást szerzett a küldöttgyűlésen történtekről, tájékoztatta a rendőrséget annak a gyanújáról, hogy a nyomozásról illetéktelen tájékoztatást adhattak az OPSZ vezetésének. A hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentését időközben elutasította a rendőrség. Az indoklás a Magyar Hangra hivatkozik: lapunk internetes kiadása az ominózus küldöttgyűlés előtt, május 13-án számolt be a hamis vád ügyében zajló nyomozásról. A jogi háború folytatódik: Tóth Attila az elutasítás ellen panaszt nyújtott be az ügyészségre, mondván, nem vizsgálták, történt-e indokolatlan adatlekérdezés a rendőrség informatikai rendszeréből.
A küldöttgyűlés további érdekessége, hogy Török Barnabás, az OPSZ felügyelőbizottságának jelen lévő elnöke kérdőre vonta a szavazásoknál tartózkodó polgárőrvezetőket, illetve egyesületeket. Legalábbis erre utal az a levél, amelyet az egyik érintett polgárőr-egyesület vezetője írt az elnöknek. Ebben sértőnek, megalázónak, a pártállami időkre emlékeztető eljárásnak nevezte, ahogy a testület előtt beszélt velük.
Kíváncsiak voltunk, miért számít főbenjáró véteknek a közbiztonságra őrködő testületnél, ha valaki bűncselekmény gyanúját észlelve a hatóságokhoz fordul. Ahogy arra is, milyen hátrányokra utalt a határozat, amelyek a megyei szervezetet érhetik. Török Barnabás a küldöttgyűléssel kapcsolatban semmilyen információt nem erősített meg, mondván, a megyei elnöknek van joga nyilatkozni. Kerestük is Boros Viktort, aki kategorikusan elzárkózott attól, hogy a sajtónak bármit is mondjon.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/30. számában jelent meg július 22-én.
