PSZ: a közoktatás a költségvetés vesztese, a béremelés nem halogatható

PSZ: a közoktatás a költségvetés vesztese, a béremelés nem halogatható

Maruzsa Zoltán az operatív törzs tájékoztatóján 2020. 04. 29-én

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9 százalék, 2022-ben viszont csak 2,6 százalék, miközven a sport-és szabadidős tevékenységekre fordított összeg nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve – veti a kormány szemére a Pedagógusok Szakszervezete.

Nyílt levélben fordult Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárhoz a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), miután úgy látják: az újraindítás forrásainak elosztásából vesztesként került ki a közoktatás, amely egyszersmind szerintük a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese. A szakszervezet Maruzsa Zoltán nekik írt levelére reagált.

 – A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9 százalék, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6 százalékra. A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt. Ezek szerint 43 milliárd forint csökkenéssel akarják újraindítani az oktatást? Biztosak ennek a megalapozottságában? Ezt a PSZ nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. évi terveihez képest 31 százalékkal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve. Ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében. Azzal is érvelhetnénk, hogy 2018-ban a GDP 5,9 százalékát tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog 4 százalék feletti értéket elérni – fejtette ki a szakszervezet.

A levélben a PSZ ismét felhívta a figyelmet, hogy a pedagógus-életpályamodell béremelését az államtitkárral ellentétben nem komoly sikerként könyvelik el, miután „a világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük.”

A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusbérek elszakadtak a diplomás átlagbértől, amelynek korábban 55,7 százaléka, 2016-ban 74 százaléka volt, most viszont újra nem éri el a diplomás átlagbér 60 százalékát. – Míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 Ft pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 Ft felett van – írja a szakszervezet. Kitértek a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó alóli mentesülésére is, kiemelve, hogy egy átlagos pályakezdő pedagógus ezt a kedvezményt mindössze egy évig tudja kihasználni.

Kitérnek továbbá a pedagógusok adminisztrációs terheinek növekedésére és arra is, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint 10 éve nem emelkedett, és a pedagógusok bérei sem egységesen nőttek, a szakképzési béremelés eltért a közoktatásban adott bérpótlék mértékétől.

A Pedagógusok Szakszervezete a nyílt levelében is követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét, és a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse.