A baloldalhoz köthető Publicus Intézet a Népszava megbízásából október 2. és 4. között 1004 fő megkérdezésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készített, amelyben a pártok támogatottságát vizsgálta. Az intézet arra volt kíváncsi, mekkora támogatottsága lenne egy parlamenti választáson a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), amelynek elnöke Márki-Zay Péter, aki az ellenzéki előválasztás második fordulójában Dobrev Klárával, a DK miniszterelnök-jelöltjével küzdhet meg, miután Karácsony Gergely főpolgármester, pénteken visszalépett a további versenytől.
Az MMM nem párt, hanem politikai szervezet, ezért nem indulhatnának a képviselői helyekért, ennek ellenére a válaszadók 4 százaléka mondta azt, hogy az ő nevük mellé húzná be az ikszet.
A kutatásból kiderül, hogy a Momentum is ennyit kapna, vagyis a Publicus szerint nem jutnának be a parlamentbe egy most vasárnap rendezett választáson.
A legnépszerűbb párt az összes megkérdezett körében továbbra is a kormányzó Fidesz (29 százalék), a legerősebb ellenzéki párt a DK (11 százalék), míg az MSZP-P-t a megkérdezettek 7 százaléka, a Jobbikot pedig 5 százalék támogatja.
Az „összefogás szavazó” aránya az összes megkérdezett körében 6 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében pedig 9 százalék. Ők azok, akik csak egy egységes ellenzéki tömbre szavaznának, külön-külön egyik pártot sem támogatják.
Mint írják, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, és a Mi hazánk mozgalom támogatottsága 1-1-1 százalék. Ezen túl a kispártok körében érdemi változás az elmúlt hónapokban nem volt megfigyelhető. A bizonytalanok aránya változatlanul 31 százalék.
Az MMM támogatóit három forrásból szerezte – írja az intézet. A Jobbik és a Momentum támogatottsága 1-1 százalékpontot csökkent, és ezzel mindkét párt éves mélypontján van, míg az „összefogás szavazók” aránya is 2 százalékpontot csökkent. Mindeközben a bizonytalanok aránya nem változott, maradt 31 százalék. Ez alapján elmondható, hogy az MMM megjelenésével nem növelte sem a politikailag elkötelezettek táborát, sem az ellenzéki tábort, ám némileg újraosztotta az ellenzéki tortát. Azt, hogy ez csupán egy egyszeri fellángolás, vagy egy új folyamat kezdete, még nem tudható; erre a következő hónapok kutatásai adnak választ.
