– A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden politikai párttól és szervezettől független, hivatásrendi köztestület, amely az orvosok és az egészségügy érdekeit képviseli – többek közt erről írt a szervezet a Magyar Hang megkeresésére. Lapunk azt követően fordult a MOK-hoz, hogy annak vezetését élesen kritizálta Takács Péter egészségügyi államtitkár egy szerdai interjúban.
Takács ebben a többi közt arról beszélt, „MOK által gerjesztett kezdeti ellenállással szemben mára a háziorvosok többnyire igen pozitív véleményt fogalmaznak meg az új ügyeleti rendszerről”. Felvetette azt is, hogy Álmos Péter, az orvosi kamara elnökének egyik nyilatkozata „olyan volt, mintha egy DK-sajtóközleményt olvastam volna. Azt a riogatást és hangulatkeltést folytatják az elnökség részéről, amit korábban is megszoktunk már. Ez, megmondom őszintén, nem esik jól, de nem számítottam másra. Amikor például azt sugalmazza, hogy a kormány a magánegészségügybe tereli a beteget, az egy akkora sületlenség, amit nem is értek, de úgy látszik, ez van kiadva központi utasításban”.
Nem megfelelően látja el feladatát az állam
A MOK lapunknak küldött válasza szerint viszont „egyre kevesebb ember lehet Magyarországon, aki még nem szembesült a közellátás problémáival, hozzáférési nehézségekkel”. – Az elégtelen finanszírozás, szünetelő vagy megszűnő rendelések, a betegutak hiányosságai, a növekvő várólisták miatt a betegek csak nehezen, hónapok elteltével jutnak be a közfinanszírozott rendelésre, fontos vizsgálatokra vagy szintén hosszú hónapokat kell várniuk bizonyos műtétekre. Sürgető esetekben ezért mind több honfitársunk választja – akár erején felül költekezve – a magánellátást – fejtették ki.
Arra is kitértek, Magyarország az uniós átlag felét fordítja a fejenkénti közfinanszírozott ellátásra, az állami ráfordítás GDP arányosan is a sereghajtók között tartja hazánkat. Ezért a lakosság által, zsebből az egészségügyre fordított összeg és arány kiemelkedően magas. – Noha az állam vállalt feladata, hogy biztosítsa és szervezze az állampolgárai egészségügyi ellátását, ennek a fentiek alapján nem megfelelően tesz eleget – ebben az értelemben tereli a betegeket a magánellátás felé – hangsúlyozták. Vagyis szerintük a MOK „a valóságról beszélve, kollégáink és betegeink visszajelzései alapján próbálja felhívni mind a társadalom, mind az egészségügy vezetőinek figyelmét az ellátás problémáira. Ezek megoldásához pedig továbbra is felajánljuk segítségünket és együttműködésünket”.
Összekeverednek a feladatok
A kamarát arról is kérdeztük, mi a tapasztalatuk az új ügyeleti rendszerről. – Nekünk inkább a problémákról számolnak be a kollégák. Például arról, hogy gyakran összekeverednek a háziorvos, az ügyeletes orvos és a mentőszolgálat feladatai. Az OMSZ – feltehetőleg kapacitás hiányában – esetenként olyan sürgősségi esetekhez is háziorvost küld, ahová inkább mentőegységet kellene, a háziorvos kollégák pedig – mivel nem ez a szakterületük – nem készültek fel arra, hogy sürgősségi eseteket lássanak el.
Nagyobb béremelés kellene a szakdolgozóknak
A bérnővéri rendszer megszüntetése miatt több helyen is problémákat okozott. Erről Takács Péter azt mondta, „a rendelkezés bevezetése néhol okozhat ugyan átmeneti, de kezelhető fennakadást, ám hamarosan minden helyreáll, beteg pedig addig sem marad ellátatlanul”. A kamara szerint a „bérnővérek” alkalmazása egy létező és továbbra is fennálló problémára jelentett „távolról sem tökéletes megoldást”. Válaszuk szerint a szakdolgozók, ápolók létszáma alacsony, a széttagolt egészségügyi rendszerben messze nem jut mindenhova elegendő.
– Erre megoldást hosszabb távon egy strukturális és finanszírozási reform, szemléletváltás jelenthet, rövidebb távon pedig az ápolók, szakdolgozók kiemelt megbecsülése, egyebek között egy drasztikus béremelés. A márciusra beharangozott, régóta esedékes béremelés a szakdolgozói szervezetek szerint is csak a még meglévő állomány megtartásához lesz éppen elegendő, a szakma vonzóvá tételéhez, az utánpótlás biztosításához nem – vélték. Szerintük ennek hiányában minden további elvesztett dolgozó munkaóra kieséseket okozhat, legvalószínűbben a bérnővéreket korábban leginkább alkalmazó fővárosi kórházakban.
