A főváros végleg elbukta a befuccsolt e-jegy-projektből származó több milliárd forintos veszteségét, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csak az előleget és kamatait kapja vissza a német Scheidt&Bachmann (S&B) cégtől – számolt be a Népszava. A budapesti e-jegy-rendszer története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével. Az átadás határidejét először 2013-ra tették, de már az elején megcsúszott a dolog, mivel a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt&Bachmann GmbH-val. Az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a német cég csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, egyes eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre, hanem azóta is egy távol-keleti raktárban porosodnak. A balul elsült projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét. (A döntést a Nemzetközi Gazdasági Kamara mellett működő választott bíróság hozta).
A Tarlós-féle városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel, csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést. Az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapó S&B a hét fázisból csak négyet teljesített, és a rendszer soha nem vált működőképessé. A BKK 2021 szeptemberében nemzetközi választottbírósági eljárást indított az S&B ellen, több tételben összesen 45,5 millió eurót, plusz kamatokat követeltek a német cégtől. Ezzel szemben az S&B egy 24,4 millió eurós kárigénnyel állt elő, amit javarészt az állásidővel magyaráztak, de térítést kértek a leszállított és ki nem fizetett eszközök miatt is.
A választott bíróság kimondta, hogy az S&B-nek vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot. Azonban a BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – már nem tartották indokoltnak. (A főváros így a hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta). Sőt, a bíróság elnöke szerint a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” saját magának köszönheti a történteket, mivel egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban soha nem végzett ilyen összetett feladatot. A bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli a felelősség amiatt, hogy a német cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel.
