Magyarországon szokatlanul enyhe időjárással, melegrekorddal indult az új év, sőt komolyabb lehűlés a következő másfél hétben sem várható, írja az MTI. Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiadott agrometeorológiai elemzése szerint a januári enyhe idő kifejezetten káros a mezőgazdaság szempontjából. Az ország délnyugati részén több alkalommal is 15 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, számottevő talajfagy eddig szinte nem is volt: csupán a felső néhány centiméter fagyott meg rövid időre egy-egy kevésbé fagyos éjjelen.
Az agrometeorológiai jelentés szerint a tartósan enyhe időjárás nem tesz jót a növényeknek, a kártevők és a kórokozók nem ritkulnak, a meleg megzavarja a növények vegetációs ciklusát. Ez különösen a gyümölcsfák esetében tapasztalható: a délnyugati országrészekben néhány korán virágzó csonthéjas esetében a nedvkeringés már beindult, ez a folyamat csak akkor lassulna le, ha ismét beköszöntene a valódi hideg. Szintén ezen a vidéken elkezdődött a mogyoró virágzása, az ország hidegebb vidékein ez a folyamat még nem tapasztalható.
Ami a csapadékot illeti, a 30 napos átlag tekintetében többlet tapasztalható a sokévi csapadékhoz képest, ha viszont a 90 napos csapadékösszeget figyeljük, látható, hogy míg az ország középső részén többlet, addig északnyugaton és délkeleten jelentős hiány van. Ezeken a vidékeken a talaj felső rétege az enyhe és szeles időszakokban sokat veszített nedvességtartalmából. A Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az őszi vetések jó állapotban vannak, vízborítás csak néhány helyen fordul elő.
Az Agrarszektor.hu szerint Európa-szerte tart az enyhe, tavaszias idő, számos melegrekord megdőlt. Spanyolországban például a bilbaói újévi hőmérséklet megegyezett a júliusi átlaggal, Svájc egyes részein 20 Celsius-fokot is mértek. Az Alpokban tapasztalható szokatlan januári meleg miatt az olvadó hó és gleccserek alatt régi repülőgéproncsok és eltűnt hegymászók holtteste került a felszínre - írja a napi.hu.
Számos sípályának okoz gondot az enyhe időjárás, a legtöbb helyet csak a mesterséges hó menti meg, ám bizonyos hőmérséklet felett már havat sem lehet készíteni. A műhó hatékony előállításához legalább 3 vagy 4 fokos fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, ez már csak néhány órára érhető el éjszaka. A síszezonok egyre rövidülnek, az 1800 méter magasan fekvő St. Moritzban tíz évvel ezelőtt a szezon még október közepén kezdődött, és május végéig tartott, idén viszont november végén nyílt meg, és a tervek szerint április 10-én zárul. A svájci Hó- és Lavinakutató Intézet (Institute for Snow and Avalanche Research) szerint a század végére csak a 2500 méter feletti üdülőhelyeken lesz elegendő természetes hó ahhoz, hogy továbbra is működjenek a síterepek az Alpokban.
Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország és Spanyolország a közelmúltban jelentette be, hogy a feljegyzések rögzítése óta ennél melegebb évet nem regisztráltak. A tavalyi nyár különösen forró volt az északi féltekén. Az ember okozta klímaváltozás miatt egyre nő a Föld átlaghőmérséklete, a hőhullámok egyre gyakoribbá, intenzívebbé válnak.
