Az Origónak adott interjút Maruzsa Zoltán, miután a héten parlament megszavazta, majd Novák Katalin alá is írta a sokak felháborodását kiváltó státusztörvényt. A köznevelési államtitkár többek között azt állította, hogy jelentős béremelést terveznek a tanároknak, miközben csökkennek a terheik: heti 24 órát kell tanítaniuk és 10 hét szabadságra mehetnek.
Az államtitkár úgy látja, nagyon hosszú egyeztetési folyamat előzte meg a „bosszútörvény” elfogadását: összesen húsz alkalommal egyeztettek a Nemzeti Pedagógus Karral, a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal kétszer tárgyalta, az Országos Köznevelési Tanács szintén két alkalommal tárgyalta a törvényjavaslatot. A március 2-án közzétett szöveghez képest, 58 tartalmi pontból, 34 területen változtatott a kormány – állította Maruzsa –, tehát szerinte ezek érdemi egyeztetések voltak. Szerinte „ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról”.
Beszélt a következő lépésekről is: szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, hogy 2024. január 1-jétől milyen új szerződésük lesz. Ők ez után szeptember végéig tudnak reagálni. Aki nem fogadja el az új szerződését, annak október végéig kell dolgoznia, a jogviszonya pedig november végével szűnik meg. Maruzsa úgy vélekedett, a tanárok döntő többsége elfogadja az új szerződéseket.
Arról, hogy mi a gond a státusztörvénnyel, és valójában milyen aknák maradtak benne, amiért az Európai Bizottság is vizsgálni fogja a „bosszútörvényként” elhíresült jogszabályt, ITT írtunk részletesen.
