Vácott a Baba utcában évtizedek óta egymás mellett nevelkedtek a sajátos nevelési igényű gyermekek és az átlagos bölcsődések. Amikor a váci Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye egyik évről a másikra szegregációt vezetett be, a szülők értetlenül álltak a gyermekeiket a megszokott környezetükből kiszakító döntés előtt. Ráadásul azt tapasztalták, hogy az elkülönítés visszavetette gyermekeiket a fejlődésben. A szülői panaszok és a Validity Alapítvány segítségével elindított eljárás hatására ősztől visszaállt a régebbi gyakorlat a bölcsődében, decemberben pedig az alapvető jogok biztosa is kimondta: jogsértő volt az intézmény szegregáló gyakorlata. A szülők azonban nem állnának meg itt, az intézményvezető távozását követelik.
A váci Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 31 évig folytatott „részleges integráción” alapuló nevelést: az eltérő fejlődésű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyerekek a bölcsőde speciális csoportszobájába kerültek, a többiek pedig a bölcsődei csoportba, de a szobák egybenyíltak, így biztosítva volt a közös játék, a közös ünnepségek. Ez a gyakorlat a bevezetésekor európai szinten is haladónak számított, hiszen esélyt adott az eltérő fejlődésű gyerekeknek, felkészítette őket arra, hogy a későbbiekben teljes mértékben be tudjanak illeszkedni az ép fejlődésmenetű társaik közé. Az együttnevelést a szülők is támogatták, ennek tudatában íratták be ide a gyermekeiket.
A 2020-as nevelési évtől azonban váratlanul megszűnt ez a gyakorlat, a csoportszobákat áthelyezték, így nem találkozhattak egymással a speciális nevelési igényű, például Down-szindrómás és az átlagosan fejlődő gyerekek, amit a szülők sérelmeztek – ezt korábban a Magyar Hang is megírta.
Az intézmény vezetője, Sívóné Cseh Katalin a szülők megkeresésére arra hivatkozott, hogy a szegregációt törvényi kötelezettség miatt vezették be, és hiába szereztek be a szülők állásfoglalást a kormányhivataltól és a bölcsődei miniszteri biztostól – akik szerint egyáltalán nincs ilyen törvényi kötelezettség –, az intézményvezető hajthatatlan maradt. A fenntartó önkormányzat sem lépett, így a nevelési év szegregációban telt.
Az idei nevelési évben aztán visszaállították a korábbi gyakorlatot. A Validity Alapítvány – Központ a Mentális Sérültek Jogaiért a szülők képviseletében az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatát is ellátó alapvető jogok biztosához fordult, aki decemberi döntésében kimondta: jogsértő volt a bölcsőde gyakorlata. A szülők elégedettek a döntéssel, hiszen az tartalmazza, hogy a szegregáció jogellenes volt, az intézményvezetőt pedig a hatóság figyelmeztetésben részesíti és eltiltja a további jogsértéstől. De nem állnának meg itt, az intézményvezető eltávolítását követelik.
– Az intézményvezető azóta sem kereste a szülőket, hogy megbeszéljük a történteket, esetleg bocsánatot kérjen. Bár egy bocsánatkérés ezen a ponton valójában már kevés nekünk – mondta a Magyar Hangnak Kárpáti-Kelemen Katalin, a szülők által választott érdekképviseleti fórum tagja. Szerinte a fenntartó váci önkormányzatnak el kellene távolítania az intézményvezetőt, egyrészt, mert a jogsértés nem maradhat következmény nélkül, másrészt, mert egyáltalán nem is került volna sor a szegregációra, ha az intézményvezető körültekintően és felelősen jár el. Harmadrészt pedig, mert az intézmény harminc éves nevelési gyakorlatának negatív irányú megváltoztatása – elmondása szerint – visszafordíthatatlan kárt okozott a gyerekeknek. – A gyógypedagógusok szerint sem úgy haladtak a fejlesztésekkel, ahogy korábban. Ez kárt okozott az életminőségükben és hátráltatta a fejlődésüket – fejtette ki a szülő.
– Az elkülönítés jogellenessége annyira nyilvánvaló volt, hogy más döntést nem is hozhatott volna e tekintetben a hatóság – mondta a Magyar Hangnak Viszló Sára, a Validity Alapítvány jogásza. A döntés indoklása azonban álláspontjuk szerint hiányos, ezért azt részben jogsértőnek tartják. A Validity szerint ugyanis a hatóságnak kötelessége lett volna a befogadó neveléssel kapcsolatban iránymutatást adni az intézmény számára az emberi jogok jövőbeni megsértésének hatékony elkerülése érdekében.
Viszló Sára kiemelte, hogy a jogellenes elkülönítéssel szembeni az egyetlen jogszerű megoldás nem az „integráció”, hanem a gyerekek befogadó (inklúzív) nevelése lenne. Ez olyan együttnevelést takar, ahol a fogyatékossággal élő gyerekek megkapnak minden olyan, a konkrét igényeikhez igazodó támogatást, amely biztosítja számukra a közösségbe való beilleszkedésüket. – Ez az egyetlen nevelési forma, amely megfelel a nemzetközi kötelezettségvállalásainknak, és ami valóban elősegíti a fogyatékossággal elő gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítását – hangsúlyozta a szakember.
A Magyar Hang kereste az intézményfenntartót, az egyébként ellenzéki vezetésű váci önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kommentálták a hatósági döntést, és arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy megválnak-e az intézményvezetőtől.
