Nem akar hosszú éveket várni egy csípőprotézis-műtétre, ezért a Facebookon kezdett online gyűjtésbe egy számos betegséggel küzdő pusztaszabolcsi férfi. Bicskei Kornél november 13-án közzétett posztjában azt írja, 2014-ben kezdett el romlani csípője állapota, amit akkor azért nem műtöttek meg, mert nem sokkal korábban rákos daganat miatt kezelték – sikerrel –, a beavatkozás pedig túl kockázatos lett volna. Később a koronavírus-járvány szólt közbe, mostanra pedig olyan szintre romlott az állapota, hogy csak két mankóval tud közlekedni. Mint írta, már korábban eldöntötte, hogy magánellátóhoz fordul és, hogy ennek anyagi feltételeit megteremtse, munkába is állt, ám rossz fizikai állapota miatt egy hónap után fel kellett hagynia tevékenységével.
A posztból kiderül az is, hogy Kornél egyébiránt nem az a feladós típus: „2003-ban gyomorvérzéssel vittek Dunaújvárosba, azt mondták, nem élem meg a reggelt. Megéltem! 2006-ban kiderült a 80-as években fertőzött vért kaptam, akkor még gyógyíthatatlan volt a betegség, de kaptam egy kísérletigyógyszert, 10 százalék volt rá, hogy kigyógyulok, 1 éves kemény kezelés volt, de sikerült. 2012-ben csecsemőfej nagyságú daganat a hasfalban, végig csináltam a műtétet, kemó, minden. 2014 körül romlott a csípőm, de a rák után nem műtenek, mert visszajöhetett volna, várni kellett, majd covid időszak miatt nem haladtam ezzel” – írta posztjában. Mindezen nehézségei ellenére egyik legfőbb motivációja, hogy kedvenc klubcsapatát, a Fradit és a magyar labdarúgó válogatottat minél több mérkőzésére elkísérje és piros-fehér-zöld zászlajával képviselje városát, Pusztaszabolcsot.
Kormányhivatal: nem is kell a két mankó
Bicskei Kornél lapunk megkeresésére közölte, a közegészségügyben tapasztalható, számára lehetetlen helyzet mellett az állam a juttatások terén sem siet a segítségére. Év elején kérelemmel fordult a területileg illetékes Fejér Megyei Kormányhivatalhoz, hogy családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülhessen. (Arról, hogy melyik juttatást veszi igénybe, még 1996-ban, 18 évesen döntött, amikor 70 százalékos rokkantságát megállapították és amikor a családi pótlék összege magasabb volt és egy ideig emelték is azt. Mostanra azonban a fogyatékossági támogatás összege 18 ezer forinttal magasabb, mint a családi pótlék.)
Mint elmondta, a rehabilitációs szakértői bizottság két ortopéd-szakorvosi, egy szemész-szakorvosi, valamint a háziorvosi szakvélemény ellenére – kizárólag a beadott papírok alapján, tehát vizsgálat nélkül –, de jogszabályokra hivatkozva megállapította: nem minősül súlyosan fogyatékosnak, és nem szorul a két mankó használatára sem, mint ahogy a fél szemére való vakság sem elegendő indok a juttatás megállapításához.
Nem csökkennek a várólisták
A Magyar Kórházszövetség ezen a héten tartott konferenciáján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója maga ismerte el, hogy a műtéti előjegyzési listákat nem sikerült a kívánt mértékben csökkenteni a koronavírus-járvány lecsengése után. Mint elmondta, idén összesen 7,5 milliárd forint plusz forrás állt rendelkezésre e célra, ám a helyzet ennek ellenére sem javult érdemben. A novemberi adatok szerint 41 500-an vártak beavatkozásra, ami 2000-rel több, mint februárban. 60 napnál hosszabb várakozási idő több mint 23 ezer beteget érint. A leghosszabb várakozási idő a csípő- és térdprotézis, illetve a kiterjesztett gerincműtétek tekintetében tapasztalható.
A NEAK honlapján közzétett adatok szerint csípőprotézis-műtétre országszerte 6747-en várnak, átlagosan 170 napot. A legrosszabb a helyzet a Tolna Megyei Balassa János Kórházban, ahol a várakozási idő 397 nap, míg a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában „csak” 196, a MÁV-kórházban pedig 169 nap.
