– Amikor a közmédiában dolgoztam, figyeltünk rá, hogy mindkét oldal szerepet kapjon, jártak nálam konzervatívok és liberálisok egyaránt – mondta a Kultúrtáj adásában Veiszer Alinda Prima Primissima díjas újságíró, szerkesztő-műsorvezető, akinek Záróra című portréműsora 2011-ig szerepelt a köztévében. – Láttam olyan interjút akkoriban, ami után az aktuális miniszterelnök a Magyar Televízió folyosóján ordítozott, hogy „ilyen kérdéseket neki nem lehet feltenni”. De fel lehetett tenni. És a kormányfő eljött, és válaszolt. És az is előfordult, hogy az oktatási minisztert egy nappal az érettségi előtt, egy élő politikai háttérműsorban, az Estében szembesítették a kiszivárgott érettségi tételekkel. Hajmeresztő pillanat volt. Én még egy ilyen közmédiában dolgoztam. Közel sem volt tökéletes, természetesen, de hasonlítsuk össze a mostanival, ahol a bemondó a híradó végén megoszthatja a nézőkkel a saját véleményét.
Veiszer Alinda a közmédia után dolgozott a Hír TV-nél, az ATV-nél, majd a szlovákiai magyar Pátria Rádiónál is, 2021 eleje óta készíti online interjúsorozatát, amely a Patreon oldalán követhető. A műsorvezető a Kultúrtáj adásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon egészségtelen a média helyzete, de ennek gyökerei régre nyúlnak vissza, már a rendszerváltás utáni második évben látszódott, hogy baj lesz. – Sosem lett egészséges médiapiacunk, de a kilencvenes évek és a kétezres évek újságírása még nagyon más volt, mint ami 2010 után következett. Egyetértek Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai tanácsadójával, aki azt mondta, hogy aki uralja a médiát, az uralja az országot. Az persze már más kérdés, hogy vajon jó felvetés-e egy magát demokratikusnak gondoló kormányzat részről, hogy uralni kell mindent, és nem plurális és kritikus médiában gondolkodni – fogalmazott Veiszer Alinda. – 1990-ben Orbán Viktor még nem így gondolkozott a médiáról.
– Aki eljön a műsoromba, az tudja, hogy mire számítson, és többnyire válaszol is a kérdéseimre. De sokan mondták azt, hogy inkább nem jönnek el, mert akkor megkérdeznék tőlük olyasmit is, amiről vagy hazudniuk kellene, vagy őszintén felelnek, és abból később bajuk lesz. Vádolom a hatalmat, amely olyan légkört teremtett, ahol az emberek csendben maradnak, és nem mondják el a véleményüket. Olyan országban nem akarok élni, ahol azért nem mondhatod el a véleményedet, mert akkor nem csinálhatod azt, amiben jó vagy, mert elveszik tőled a lehetőséget – mondta.
– Hogyan lehet úgy beszélgetni egy értelmiségivel, hogy nem ejtünk szót az ország állapotáról – vetette fel a kulturális beszélgetéseket is átható politika kapcsán. – Rosszul érezném magam, ha nem beszélhetnék az oktatásról, mert azt gondolom, hogy egy ország jövőjének a kulcsa az oktatási rendszer. Akkor ezzel most politizáltam?
• Mi történik, ha a kormány a saját céljaira akarja használni a kultúrát és a médiát?
• Valóban balliberális túlsúly jellemezte a médiát 2010 előtt?
• Mi az a téma, ami sokkal jobban érdekli a közönséget a politikánál?
• Vállalna szerepet egy új közmédia felépítésében?
Ezekre a kérdésre is választ kapnak a Magyar Hang új podcastja, a Kultúrtáj negyedik adásában. Az Utóhang vendége Lakner Dávid volt, akivel A Király című sorozatról és Zámbó Jimmyről beszélgettünk.
A szerdánként jelentkező kulturális és kultúrpolitikai műsor eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük, fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
