Európa számos országában felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának használatát, egészségügyi okokra hivatkozva. Bár a korábbi vizsgálatok semmilyen kockázatot nem tártak fel az oltóanyaggal kapcsolatban, és az immár közel 10 millió dózist felhasznált Egyesült Királyságból sem érkezett figyelmeztetés a vakcina esetleges veszélyeiről, az egyes országok elővigyázatossága miatt most millióknak kell várniuk az AstraZeneca oltásra, ami komoly rizikót jelenthet.
Nem szerencsés az oltások leállításának időzítése a „vakcinaharc” szempontjából sem. Mint ismert, az Európai Unió kemény küzdelmet folytat a brit-svéd gyógyszergyártó céggel az oltóanyagok szállítása miatt. A felek kölcsönösen vádolják egymást szerződésszegéssel, a végeredmény pedig a beígértnél egyelőre lényegesen kevesebb vakcina.
A gyógyszergyártó már 2021 első negyedévében is csak a megrendelt mennyiség alig több mint harmadát teljesítette, a Reuters uniós forrásokra hivatkozva február végén pedig arról számolt be, hogy a második negyedévben sem javul majd a helyzet: a cég a vállalt vakcinamennyiség kevesebb mint a felét szállíthatja le az Európai Uniónak. Ez komolyan veszélyeztetné azt a tervet, hogy nyárra a felnőttkorú népesség 70 százalékát beoltsák az EU-ban. Ha nem sikerül időben elérni a nyájimmunitást, akkor jóval később nyithatnak az országok, ami újabb csapás lenne a turisztikai szektorra, és komoly gazdasági károkat okozna. Az EU-nak ezért kulcsfontosságú az AstraZeneca vakcinája.
Ugyan a cég hónapok óta hangsúlyozza, hogy kapacitási problémákkal küzd, az többször világossá vált, hogy más partnereiknek, köztük az EU-ból kivált Egyesült Királyságnak továbbra is szállít, és a németországi Dessauban lévő üzemükben fennakadás nélkül gyártják az oltóanyagot. Ezért is szorgalmazta Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter, hogy kössék engedélyhez a vakcinák exportját az EU-ból.
Erre utalt Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című német lapnak vasárnap. – Európai uniós exporttilalmat kell elrendelni a SARS-CoV-2 koronavírus ellen védő AstraZeneca-vakcinára – fogalmazott a politikus. Hozzátette, úgy tűnik, az AstraZeneca „előnyben részesít más országokat az EU-val szemben”.
Március elején Olaszország utasította vissza az AstraZeneca kérését, hogy mintegy 250 ezer adag oltóanyagot exportálhasson Ausztráliába a Róma melletti üzeméből. Az olasz kormány döntését az Európai Bizottság is támogatta, arra hivatkozva, hogy a gyógyszercég nem teljesítette az uniós szerződésekben rögzített, az Európai Unió országaiba irányuló szállítási kötelezettségeit.
És nem csak az Egyesült Királyságba és Ausztráliába, de az Egyesült Államokba is nagyobb tételben szállít az AstraZeneca. A hírek szerint több mint tízmillió adag vakcina áll az amerikai raktárakban, miközben az országban még nem is engedélyezték az oltóanyag használatát. Ez a nehezen magyarázható felhalmozás sem javította az EU és a gyógyszergyártó ellentmondásos kapcsolatát.
Ebben a háborús helyzetben érkeztek meg az első jelentések az AstraZeneca vakcinájának veszélyeiről. Ausztriában március elején függesztették fel az oltóanyag használatát, miután egy ember meghalt, egy másik pedig megbetegedett az oltását követően. Később Dánia is ugyanígy tett, mert több esetben is vérrögképződést észleltek, egy ember pedig életét vesztette, miután megkapta az AstraZeneca vakcináját. Röviddel a dán bejelentést követően Norvégia és Izland az oltás alkalmazásának szüneteltetéséről döntött. Majd Hollandia, Bulgária és Olaszország is leállt ideiglenesen az oltással, végül kedden Portugália és Lettország is felfüggesztette a használatát.
Bár néhány nappal korábban Jens Spahn, német egészségügyi miniszter még azt mondta, hogy nincs ok a vakcina használatának felfüggesztésére, hétfőn Németország, majd Szlovénia is leállt az oltóanyaggal, annak ellenére, hogy nem találtak bizonyítékot az állítólagos veszélyeire. Szlovákia is így tett, miután egy fiatal tanárnő elhunyt a vakcina beadását követően. A döntés annak ellenére született meg, hogy az oltás és a haláleset között közvetlen összefüggést nem állapítottak meg.
Az AstraZeneca vasárnapi közleménye szerint semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát. Hangsúlyozták, az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely a tüdőembólia, a mélyvénás trombózis vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának megnövekedett kockázatára utalna.
A márciusi 8-ig hozzá beérkezett adatok alapján az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban 15 mélyvénás trombózis és 22 tüdőembóliás eset fordult elő azok körében, akiket az AstraZeneca/Oxford-vakcinával oltottak be. Ez sokkal kevesebb annál, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet – írta a gyógyszergyártó.
– Nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca vérrögképződést okozna – közölte hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet BBC által idézett szóvivője szerint a WHO megvizsgálta az eseteket, és a jelenlegi ajánlások bármiféle változásáról, így ha egy vakcinával gond lenne, azonnal tájékoztatják a nyilvánosságot. A WHO a tömeges átoltottság elérése miatt arra buzdít, folytassák az oltásokat, hogy minél több életet lehessen megmenteni.
Jóval kisebb publicitást kapott ugyan, de minden más vakcina esetében is regisztráltak súlyos mellékhatásokat, ezek tekintetében azonban nem lehet különbséget tenni az egyes oltóanyagok között. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az esetek száma semmivel sem nagyobb, mint az oltás nélküli időszakban tapasztaltaké, vagyis a hivatkozott betegek szervezetében a vakcinától függetlenül is elindult volna a vérrögképződés.
Az AstraZenecával kapcsolatos EU-s kommunikáció fordulata azért is tűnik igazán látványosnak – vagyis azért beszélhetünk fordulatról –, mert korábban rendkívül pozitív hírek láttak napvilágot.
A skóciai közegészségügyi szolgálat (Public Health Scotland), valamint az Edinburghi Egyetem és Strathclyde-i Egyetem kutatói által 1,14 millió fős lakossági mintán elvégzett vizsgálat előzetes eredményei például azt mutatták, az AstraZeneca–Oxford-oltóanyag 94 százalékkal csökkentette a Covid–19-cel kórházba kerülők számát. Egy másik brit szakértői tanulmány szerint pedig az AstraZeneca vakcinája a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagához hasonlóan már egyetlen dózis beadása után is igen magas hatékonysággal veszi elejét a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedés kialakulásának az idős emberek körében.
Magyarországon február eleje óta oltanak az AstraZeneca vakcinájával, és bár itthon sem volt zökkenőmentes az oltóanyag használata, ez nem a gyógyszergyártó, sokkal inkább az adategyeztetésbe belebukott magyar kormány számlájára írható.
Akárhogy végződik is az EU és az AstraZeneca háborúja, az oltások bizonyítékok nélküli felfüggesztése semmiképpen sem használ a vakcinákba vetett bizalomnak, és milliók életét nehezítheti meg.
