A videófelvételek megtekintésével folytatódott szerdán a Fekete-Győr András Momentum-elnök, és a párttársa, Szarvas Koppány Bendegúz elleni bírósági eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Mindketten részt vettek a 2018 decemberében, a Parlament előtti tüntetéssorozaton. Szarvast – mint elsőrendű vádlottat – és Fekete-Győrt – mint másodrendű vádlottat – hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, miután az ügyészség szerint pirotechnikai eszközöket dobtak az épületet védő rendőrök felé.
A vádhatóság szerint Szarvas előbb egyedül dobott füstbombát a rendőrök irányába. Később Fekete-Győr András társaságában is megtette ugyanezt. Ezen kívül Szarvas Koppány Bendegúznak azt is a terhére róják, hogy a tüntetésen lökdösődött is a rendőrökkel, később pedig egy földön talált könnygáz palackkal is feléjük fújt. Ezek miatt vádolják Szarvast csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, míg Fekete-Győrt csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével.
A szerdai tárgyaláson több videófelvételt is lejátszott a bíróság. Ezeken egyebek mellett a két vádlott mozdulatai látszódtak, valamennyi felvételt az épületet biztosító hatóság készítette. Azt Szarvas és Fekete-Győr sem tagadja, hogy dobtak a rendőrök felé a köznyelvben füstgránátként emlegetett eszközöket – cselekményüket a kamerák is megörökítették. Szarvas – aki egyébként az előző tárgyaláson nem tett vallomást – a nyomozati szakban azt mondta, hogy a füstképző eszközt a rendőrsorfal mögé dobta. A mai tárgyaláson is arra hívta fel a figyelmet az ügyvédje, hogy nem látszik a felvételeken, hogy azt a rendőröknek dobta volna. Akad egyébként felvétel, amely szerint Szarvas az ügyészi megfogalmazás szerint „szikrázó tárgyat”, máskor „ismeretlen tárgyat” is hajított a rendőrök felé, de Szarvas szerint ő kizárólag füstszórót dobott a rendőrök mögé.
Az ügyben másodrendű vádlottként szereplő Fekete-Győr András kapcsán is a mozdulatot és a rendőrsorfal helyzetét elemezték a felek. Az ügyészség szerint a füstgránát rendőrök felé dobása kimeríti a hivatalos személy elleni erőszakot, oda, ahová ment az eszköz, ott rendőrök tartózkodtak. Fekete-Győr és ügyvédje szerint viszont a felvételek alapján is ejtő volt a dobás mozdulata, a rendőrök mögé dobta – megfogalmazása szerint – a füstképző eszközt, így a cselekménye nem lehetett erőszakos. A mozdulatát egyébként azzal magyarázta, hogy a rendőrök a dobását megelőzően figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt a tüntetőkre.
Azt is vizsgálták különben, hogy a két politikus hol volt egymáshoz képest akkor, amikor dobták az eszközöket. Ennek azért lehet jelentősége, mert Fekete-Győr a vádhatóság szerint társtettesként követte el a terhére rótt bűncselekményt. Egyébként Szarvas és Fekete-Győr sem ismeri el a bűncselekményt. Az ügyészség Fekete-Győrre – aki az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltként méreti meg magát – az előkészítő ülésen beismerés esetére másfél éves börtönbüntetést – három évre felfüggesztve – indítványozott (ezt azonban nem fogadta el).
Az eljárás kimenetele szempontjából fontos lesz a következő két tárgyalás is. Szeptemberben előbb a Parlament biztosításán dolgozott rendőröket hallgatnak meg tanúként. A másik tárgyaláson pedig a szakvélemények következnek. Vélhetően ez adhat választ arra a kérdésre is, hogy alkalmas-e erőszakos bűncselekmény elkövetésére a köznyelvben füstgránátként emlegetett eszköz. A vádirat ugyanis pirotechnikai eszközként hivatkozik rá, Szarvas és Fekete-Győr viszont partiboltban kapható, füstképző eszközként emlegeti rendszerint.
