Soron kívül vizsgálja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több fővárosi szakrendelő működését – ez derül ki abból, amit a Belügyminisztérium válaszolt az LMP-s Kanász-Nagy Máténak. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna tudni, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne kelljen több hetet várni egy laborvizsgálatra.
Több olyan sajtóhír is megjelent az elmúlt időszakban, hogy akár egy hónapnál hosszabb időre is megnövekedett a várakozási idő a laborvizsgálatokra egyes szakrendelőkben. A Népszava írta meg, hogy március végén a főváros egyes szakrendelőiben már csak május 25-ére tudtak laborvizsgálatra időpontot adni. A lap szerint a megelőző hetekben megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, a labormintákat elemző cégek pedig árat emeltek. Miután a finanszírozó a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket.
A Belügyminisztérium válaszában ugyanakkor azt írta: „az önkormányzati fenntartású járóbeteg szakrendelők működtetése, a rendelési idők meghatározása az adott önkormányzatok felelőssége, a Kormány a folyamatos finanszírozást biztosítja” – vagyis alapvetően a járóbeteg szakrendelőket tartja felelősnek a helyzetért. Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári Bence államtitkár válaszolt a kérdésre, és az is kiderült: „soron kívül” vizsgál a NEAK egyes fővárosi rendelők működésével kapcsolatban megjelent panaszokat. A Belügyminisztérium arról nem ejtett szót, hogy más településeken működő szakrendelők működését is soron kívül vizsgálná, csak arra tért ki, hogy a NEAK folyamatosan monitorozza az egészségügyi szolgáltatók teljesítményadatait, és ha problémát észlel, javaslatot tesz a beavatkozásra.
A probléma ugyanakkor országos méretűnek tűnik, a Népszavához eljutott a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség friss felmérése szerint, amelyből az derül ki, országszerte több hetet kell várni laborvizsgálatra, és olyan szakrendelő is van ahol öt-hat hét a várakozási idő. A laphoz eljuttatott szakmai elemzéshez a szakrendelők 43 százaléka szolgáltatott adatot. Szigorúan statisztikai értelemben véve a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, de a válaszok az ország számtalan pontjáról érkeztek.
