Nyár elején dönthetnek a tavaly decemberben átadott, egyelőre személyautómentes Lánchíd végleges forgalmi rendjéről. Az Autóklub szakmai vitát és kompromisszumos megoldást szeretne, a Kerékpárosklub megőrizné a jelenlegi állapotot.
Középkori helyzet – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 11-ei kormányinfón a (személy)autómentes Lánchídról. Nem jó, ha három kilométeren nem lehet átkelni a Dunán – bővítette ki már elsőre is anakronisztikusnak tűnő értékelését Gulyás. Nem tudjuk, hogy a középkori autósok miként szelték át a folyót, 2023- ban azonban egyre nagyobb vitát kelt, hogy a Lánchíd csak a tömegközlekedés, a taxik, a motorosok és a kerékpárosok számára használható.
Másfél éves lezárás után december közepén nyitották meg a felújított Lánchidat. Bár a munkálatok 2023 végéig folytatódnak, a hídpályát már birtokba vehették a járművek – a személyautók kivételével. Az egyelőre tesztüzemnek nevezett megoldás véglegesítését több civil és szakmai szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport, valamint a Budavári Önkormányzat is támogatja, a kormány azonban az első bejelentés óta éles kritikával illeti a főváros vezetését, és az autósok diszkriminációját látja a döntésben. Ugyancsak bírálta a tiltást a Magyar Autóklub, decemberi közleményük szerint a klímacélok megvalósítását támogatják, a Lánchíd funkcióváltásának ügyében azonban a lehetőségek alaposabb átgondolását, és valós szakmai és társadalmi vitát tartanak szükségesnek.
Nyár elején jár le a tesztüzem, és akkor a főváros kellemetlen döntésre kényszerül: vagy az autósokat, vagy az autómentes híd híveit haragítja magára. Még akkor is, ha a forgalmi rendről a tervek szerint megkérdezik a budapestieket, és a többség véleménye alapján határoznak a Lánchíd jövőjéről. Kis lépés, nagy ugrás című, a novemberi Budai Hangban megjelent cikkünkben már foglalkoztunk a Lánchíd (akkor még csak közelgő) megnyitásával, és a személyautók (várható) kitiltásával. Az egyre élesebbnek tűnő viták okán most visszatértünk a témához, megszólaltatva a szemben álló felek két legismertebb szervezetét, a Magyar Autóklubot (MAK) és a Magyar Kerékpárosklubot (MKK).
– A tömegközlekedés feltételeinek javítása és a dunai kerékpáros átkelés fejlesztése természetesen fontos lenne, azonban kétségesnek látjuk, hogy a Lánchíd útpálya-keresztmetszete a buszos és kerékpáros funkciókat csak az autós közlekedés teljes kitiltása árán tudja kiszolgálni – írta a Budai Hangnak küldött válaszában a MAK. – Kérdés az is, hogy az így elért viszonylag szerény eredmények – különösen télen, amikor elenyésző kerékpárossal számolhatunk – nem járnak-e felesleges és aránytalan áldozattal – vetették fel. A szakmai szervezet véleménye szerint éppen ezért a BKK anyagában szereplő változatokon túl a lehetséges kompromisszumokat jobban kereső forgalomtechnikai megoldásokat is vizsgálni kellene. Problémának és veszélynek érzik ugyanis, hogy a közúti kapacitások megnyirbálásának hatására a torlódások időtartama és mértéke összességében növekszik, ami nem szolgálja a klímavédelmet sem: egy 2015-ös szakmai tanulmány szerint a kerülőútra kényszerülő gépjárművek naponta 29 ezer járműkilométerrel és 1100 járműórával növelik a közúti forgalom teljesítményét.
A MAK kifogásolja a Lánchíd közúthálózati szerepének „bagatellizálását”, hiszen annak forgalma – mint írták – jóval nagyobb, mint például a Szabadság hídé, és problémának látják azt is, hogy a Lánchídtól északra közismerten hídkapcsolati hiány van, amelyet a személyautók kitiltása csak tovább súlyosbítana. Rámutattak ugyanakkor, hogy a kerékpárosok belvárosi dunai átkelése más helyszínen is javítható lenne, így például az Erzsébet híd déli járdájának hálózatba kapcsolásával.
– A pesti alsó rakpart vitájának átfogó megállapodást hozó kimenetele mutatja, hogy az eltérő érdekeket képviselő szervezetek részéről készség van az együttműködésre – írta a MAK. –Szükségesnek tartjuk az eddig vizsgált változatokon túl olyan forgalomtechnikai kialakítások kidolgozását és vitára bocsátását, amelyeknél a lánchídi közúti kapcsolat, ha nem is a korábbi kapacitással, de megtartható, egyúttal a jobb kerékpáros átjárhatóság is létrejöhet, például nyitott kerékpársáv, kerékpáros-elsőbbségű, csillapított forgalmú hídpálya, illetve a megállításmentes átkerékpározást segítő jelzőlámpás szabályozás kialakításával a hídfőcsomópontok rávezető irányainál. Úgy gondoljuk tehát, hogy jó kompromisszumok keresésével mindenki számára elfogadható megoldás remélhető.
Szimbolikusnak tartja a Lánchíd ügyét az MKK, amely aláírásgyűjtésbe kezdett a jelenlegi forgalmi helyzet megőrzése érdekében. – Közlekedéssel, urbanisztikával és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel együtt indítottuk a petíciót azért, hogy a Lánchíd átjárhatósága a teljes felújítás után is megmaradjon – írta a Budai Hangnak Kádár Melinda, az MKK kommunikációs munkatársa. – A petíciót ma már több mint húsz szervezet támogatja, és kicsivel több mint 1700-an írták alá jelenleg. A célunk, hogy megmutassuk, Budapesten valódi társadalmi igény létezik az élhetőbb lakókörnyezetre és fenntarthatóbb közlekedési rendszerre. – Még 2022 októberében tettünk javaslatokat a főváros számára a Lánchíd új forgalmi rendjét illetően, és ezeket figyelembe véve december közepén az új forgalmi renddel nyílt meg a híd a városlakók előtt. A főváros tájékoztatása alapján úgy tudjuk, hogy nyár elején szavazással dönthetnek a városlakók a Lánchíd forgalmi rendjének végleges kialakításáról. Azt szeretnénk, ha a teljes felújítást követően átjárható maradna híd: a tesztidőszak után is csak busszal, kerékpárral, taxival, motorral és természetesen gyalog lehessen átkelni a hídon.
Az MKK minden lehetőséget megragad, hogy ezt az álláspontot ismertesse, így január 12-én részt vettek a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli ülésén, ahol elmondták, hogy a buszhálózatot a jelenleginél jobban kellene fejleszteni – a Magyar Közlekedési Klub és a Közlekedő Tömeg álláspontját is képviselve.
Úgy tudjuk, egy nemrégiben lezajlott informális találkozón több, a témában jártas szakértő egyeztetett a Lánchíd majdani közlekedési rendjéről, és ezen az eseményen felmerült egy kompromisszumos megoldás elvi lehetősége is. E szerint a hídra a személyautók is felhajthatnának, de a kerékpáros-közlekedés élvezne elsőbbséget; ezt elősegítendő a pesti oldalon a József Attila utcában, Budán pedig a Váralagútban és környékén mérsékelnék az autósforgalmat a biciklisek javára. – Részt vettünk ezen a megbeszélésen, ám az alternatív javaslat nem az átjárható Lánchídért dolgozó civil összefogás oldaláról érkezett – árulta el Kádár Melinda. – Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy a hídnak a dugót és az autós közlekedést kellene kiszolgálnia, sokkal inkább a fenntartható közlekedési eszközöket kell előnyben részesíteni. Viszont nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Lánchídra vezető útvonalak is biztonságosan kerékpározhatóvá váljanak, ezért a jövőben szükség lesz a József Attila utca és az alagút kerékpárosbarát fejlesztésére is.
Egy január elején publikált felmérés szerint a megkérdezett budapestiek 54 százaléka egyetért a személyautómentes Lánchíd ötletével, 40 százalékuk minden jármű előtt megnyitná a hidat, 6 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A 21 Kutatóközpont és a Medián közös vizsgálata szerint – amely a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó Énbudapestem.hu oldalon jelent meg – a 30–39 éves korosztály támogatja legnagyobb mértékben a jelenlegi állapot fenntartását: 74 százalékuk tiltaná ki végleg a személy autókat; a 65 éven felüliek ugyanakkor megosztottak a kérdésben: 47 százalékuk mindenki előtt megnyitná a hidat, 46 százalék pedig ragaszkodna az aktuális állapothoz.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/3. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg január 20-án.
