Az ellenzék számára a miniszterelnök-jelölt személye mellett legalább olyan fontos kérdés, hogy az összefogott pártok a 106-ból hány egyéni választókerületben tudják legyőzni a fideszes indulókat. Azt még nem tudjuk, hogy ki is lesz a kormányfő-jelölt, azt viszont már igen, hogy kik lesznek az egyéni indulók. Megnéztük, az elnyert helyekből mennyi váltható győzelemre jövő tavasszal, ahogyan azt is, hogy melyik párt járhatott igazán jól.
Többféle kategóriába sorolják az ellenzéki pártok a 106 egyéni választókerületet attól függően, hogy az biztosan nyerhető-e számukra az országgyűlési választáson vagy szinte semmi esélyük sincs. Például a főváros XIII. kerülete ha törik, ha szakad, az elhozható körzetek között van, míg például Csorna lényegében bevehetetlennek tűnik számukra. Egyáltalán nem meglepő, hogy az előválasztáson a legnagyobb harc a könnyen nyerhető körzetekért ment, ebből 30 körüli van országszerte.
A relatív legnagyobb győzelmet a Demokratikus Koalíció aratta az előválasztáson, hiszen Dobrev Klára megnyerte a miniszterelnök-jelöltek versenyét, a párt pedig 32 egyéni választókerületben szerzett jogot az indulásra. Azonban ha azt nézzük, hogy ezek közül mennyi számít biztosan nyerhetőnek az ellenzék számára, akkor ez a szám egyből 9-re csökken.
Néhány név: biztosnak tűnhet a parlamenti mandátum Újpesten Varju Lászlónak, a VI.-VII. kerületben Oláh Lajosnak, Pécsett az MSZP-ből kizárt Szakács Lászlónak vagy éppen az újonnan az Országgyűlésbe készülő Barkóczi Balázsnak a XV. kerületben. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Gyurcsány Ferenc pártja fontos fővárosi körzeteket is elbukott, kikapott például az MSZP-ből átejtőernyőzött Molnár Gyula, Gy. Németh Erzsébet és Kálmán Olga is.
A Jobbik volt a másik olyan párt, amelyik sok helyen tudott tarolni az egyéni indulók között – Jakab Péter miniszterelnök-jelölt 4. helye mellett –, hiszen 29 egyéni indulójuk lehet. Ugyanakkor egészen más képet mutat, ha azt nézzük, ebből mennyi a biztosan vagy jó eséllyel az ellenzék számára nyerhető körzet, hiszen itt már a szám: 4. Ezek között szerepel a jelenleg is jobbikos Dunaújváros Kálló Gergellyel és kisebb meglepetésre egy budapesti körzet is, a XVII. kerületben Szilágyi Györggyel.
Az MSZP lényegében már az eltűnés határán mozgott, ehhez képest a 18 egyéni győzelmükből 6-ot akár könnyedén parlamenti székre válthatnak. Köztük a jelenleg is országgyűlési képviselő Kunhalmi Ágnes, Hiller István, Hiszékeny Dezső vagy éppen Miskolcon Varga László. Ugyanakkor az ellenzék számára biztosan hozható körzeteket is elbuktak nagy neveik: például Gurmai Zita és Burány Sándor is kikapott.
A szocialisták szövetségese, a Párbeszéd tűnik a legnagyobb győztesnek. A pártot a közvélemény-kutatások alig tudták mérni, ehhez képest a 7 egyéni indulási lehetőségük közül 5 is befutó lehet. Szabó Tímea, Mellár Tamás, Tordai Bence és Dorosz Dávid is esélyes győzni jövő tavasszal, ráadásul hozzájuk ülhet be a VIII.-IX. kerületben győzelmet arató Jámbor András is.
A Momentum maga is közepesnek, „okésnak” tartja ezen a térne elért eredményét – Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti szereplését kudarcosnak –, hiszen 15 helyen indulhat momentumos politikus jövő tavasszal, közülük 5 az igazán jó körzetekben. Ehhez az kellett, hogy Hajnal Miklós legyőzze a DK-s Komáromi Zoltánt vagy Orosz Anna a szintén DK-s Gy. Németh Erzsébetet. Emellett Zugló is az ellenzéknek behúzható helyek között van, ismert, hogy itt az MSZP-s Tóth Csaba a botrányok hatására végül visszalépett a versenytől és Hadházy Ákos simán hozta a kerületet.
Az LMP ilyen értelemben túl sokra parlamenti képviseletre nem számíthat, összesen 5 helyen tudtak nyerni az előválasztáson és a biztos körzetek közül egy az övék: a belváros, ahol Csárdi Antal indul újra.
A fenti számok a biztosan és nagy eséllyel nyerhető választókerületeket mutatják be, ha azonban csak ezeket hozza el az ellenzék, az még nagyon masszív Fidesz-többséget jelent a következő négy évben is. Ahhoz, hogy a kormányváltás közelébe kerüljenek, a billegőnek nevezett körzetekben is nyerniük kell, ezekből nagyjából 25-öt azonosítottak. Ebben a szegmensben a DK és a Jobbik is 7-7 politikust indíthat, utóbbiak között van például Stummer János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A Momentum és az MSZP 4-4 indulója szállhat versenybe, köztük például Szél Bernadett. Illetve itt akad még egy LMP-s is, a jelenleg is parlamenti képviselő Hohn Krisztina.
