Az idei év első negyedében alig 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év hasonló időszakával összehasonlítva, szemben 2019 utolsó negyedével, amikor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal bővült. Annak ellenére esett felére a növekedés üteme, hogy csak az időszak végét érintették a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások.
Még nagyobb problémát jelez, hogy négy éve nem történt meg az, ami az év első három hónapjában, nevezetesen hogy az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal már zsugorodott a magyar gazdaság teljesítménye.
Varga Mihály pénzügyminiszter az adatot értékelve arról ír közleményében, hogy áprilisban tetőzik majd a gazdasági válság, azután kezdődik a lassú kilábalás, az év második felében pedig már kifejezett élénkülés következhet. A minisztérium számításai szerint idén három százalékos esésre lehet számítani, jövőre viszont már 4,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A miniszter kiemelte, az áprilisi mélypont utáni optimizmusát az is alátámasztja, hogy az unió országai elkezdtek lazítani a korlátozó intézkedéseken, illetve hogy a magyar gazdaságban kiemelt szerepet betöltő magyarországi autógyártók újraindították a termelést.
Ugyanakkor a Németországból – ahol nálunk korábban kezdődtek a járvány miatti korlátozások – érkező hírek nem sok jóval kecsegtetnek a németekhez ezer szállal kötődő magyar gazdaság számára. A német statisztikai hivatal, a Destatis által nyilvánosságra hozott negyedéves adatok a 2008-2009-es válság óta nem látott, a megelőző negyedévhez viszonyított 2,2 százalékos visszaesést hoztak a német gazdaságban. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az esés mértéke 1,9 százalék volt.
Bár az adat az elemzői várakozásoknak megfelel, értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások csak az időszak harmadát, a márciusi termelést érintették. A lakossági fogyasztás visszaesésének komoly szerepe volt a csökkenésben, és azt nem tudta ellensúlyozni a bővülő állami költekezés.
A várakozások szerint – akárcsak nálunk – a német gazdaságban a második negyedév adatai még siralmasabbak lesznek, hiszen akkor már jóval hosszabb időn keresztül fogják vissza a gazdaság növekedését az egészségügyi okokból bevezetett korlátozások, illetve az ellátási láncok összeomlása. Mindent összevetve a német kormány sokkal pesszimistább (realistább?), mint a magyar, hiszen éves szinten 6,3 százalékos visszaeséssel számol.
