Februárban 3,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke Magyarországon, ezzel folytatódott ugyan az infláció csökkenése, de véget ért a korábban látott rendkívül gyors ütemű dezinfláció.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a januári 3,8 százalék után februárban 3,7 százalékkal voltak a fogyasztói árak az egy évvel korábbi fölött. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 6,7 százalékkal drágultak.
Az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (32,8 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (14,4 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (12,7 százalék), a büféáruké (12,2 százalék), valamint a sertéshúsé (9,4 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3, ezen belül a szeszes italoké 5,9 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 10,0 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,8, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,8, a sport- és múzeumi belépők 9,5, az üdülési szolgáltatás 9,7 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A jelentés szerint a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. (Vitatott, hogy az energiaárakat miként számolja a KSH: külön számolnak ugyanis a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatti árral és az afölöttivel, s miután a szokatlanul meleg februárban a fogyasztás önmagában is alacsonyabb lehetett, ezért lehet kisebb a rezsiköltség hozzájárulása az inflációhoz, bár a 19,3 százalékos gázárcsökkenés így is elég „érdekes” adatnak tűnik.)
Ami a hónapról hónapra történő változást jelenti, az élelmiszerek egy hónap alatt, átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2-1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak januárhoz képest, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0-1,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,6 százalékkal drágult egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
– Bár első ránézésre továbbra is aggasztó a gyors havi áremelkedés, a részletek alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy az árváltozás jelentős része (egészen pontosan 0,4 százalékpont) az üzemanyagok áremelkedéséből fakadt – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az elemző szerint amennyiben az év/év indexet nézzük, azt láthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos éves bázisú áremelkedése felelős az inflációért. A szolgáltatások éves drágulása 71 százalékban magyarázza az inflációt. Átlag feletti marad az alkoholos italok, dohányáruk áremelkedése is, de ruházati cikkeknél is hasonló a helyzet. Ezzel szemben nem csak havi, de éves alapon is alacsonyabb a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala.
