Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan emelkedett az üzemanyagok ára, a legfrissebb hírek szerint pénteken talán megáll ez a folyamat. Ezzel együtt még mindig számottevően magasabbak a hazai üzemanyagárak, mint a régiós országok közül jónéhányban. Ennek okairól beszélgettünk Pletser Tamással, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzőjével.
A magasabb hazai üzemanyagárakat alapvetően két ok magyarázza. Egyrészt jelentős áremelkedés volt az elmúlt időszakban az olajpiacon. Ennek oka, hogy mind Szaúd-Arábia, mind Oroszország bejelentette, hogy a negyedik negyedévben visszafogja termelését. Az arab ország napi egymillió–, az utóbbi 300 ezer hordóval. A két ország magyarázata szerint önkéntes a termelés csökkentése, amit a szaúdiak esetében hihető is, az oroszok esetében azonban vannak kétségeim az önkéntességet illetően – magyarázta az elmúlt hetek üzemanyagáremelkedésének okait Pletser Tamás. Az elemző arról is beszélt a Magyar Hangnak, hogy mindennek eredményeként hiány alakult ki a piacon, és ezért emelkedtek az árak. A hiány nagyságáról eltérő becslések láttak napvilágot, a napi 300 ezer hordótól 2,7 millió hordóig, de az elemző véleménye szerint a legautentikusabb talán a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 1,2 millió hordós becslése lehet. Vagyis jelenleg a készletek leépítése folyik.
– A másik ok, hogy június óta nagyon nagyra nyílt a nyersolaj és a finomított termékek ára közötti olló. Amíg három hónappal ezelőtt egy hordónyi dízelolaj 12-18 dollárral volt drágább a nyugat-európai piacon, mint egy hordónyi brent nyersolaj, ez a különbség ma 40 dollár felett van. Ha százalékosan akarom kifejezni, akkor az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedésnek majdnem a felét ez a hatás magyarázza, további negyedét pedig a termelés visszafogása. Persze szerepe volt ebben a forint gyengülésének és még néhány kevésbé jelentős tényezőnek – mondta a szakértő.
Kérdésünkre Pletser Tamás elmondta, Ukrajna valóban emelte a kőolaj szállítása után felszámított tranzitdíjat: a háború kitörése előtt tonnánként 9 eurót kértek a szállítás fejében, most pedig 21 eurót. Ennek hatása az elemző számítása szerint literenként négy forint pluszt jelentene az üzemanyagárban. De miután versenypiacról beszélünk, kétséges, hogy ezt meg tudja-e tenni a Mol, mert az országban jelenlévő más olajkereskedőcégeknél nem jelentkezik ez a plusz költség. Az azonban biztos, hogy költségei ennyivel emelkedtek.
Kérdésünkre Pletser Tamás kifejtette, januártól valóban uniós elvárás, hogy alkalmazzuk a közösségi minimum jövedéki adó szintet, amely 36, illetve 33 eurocent a benzinre és a dízelolajra. Ez azonban nem új előírás, így azt már régóta bevezethette volna a magyar kormány – ahogy nagyon sok országban már megtörtént –, de mégsem tette meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint gyengülése miatt csúsztunk ki az előírásból, korábban az erős forint idején megfeleltünk annak, illetve akár most is kérhettünk volna derogációt ebben az ügyben.
A régiós országok többségének árainál magasabb hazai üzemanyagárak okait Pletser Tamás szerint az ottani és magyar költségszintben és versenyhelyzetben kell keresni. Az nyilvánvaló, hogy nálunk sok olyan árnövelő tényező van, amely a régiós országokban vagy nincs, vagy kisebb mértékű, azaz kijelenthető, hogy nálunk magasabb a költségszint. Fizetjük ugyanis a jövedéki adót, amely mostanáig ugyan alacsonyabb volt, mint a szomszédos országokban, de januártól emelkedik, aztán az általános forgalmi adót, aminek 27 százalékos értéke kiemelkedően magas. A terheket tovább növeli a százmilliárd forint árbevétel feletti cégek számára előírt 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, ami a négy nagy olajkiskereskedelmi cégnek (Mol, OMV, PKN, Shell) fizetni kell, vagyis a piac 95 százalékát lefedő cégeknél számolni kell ezzel a költségelemmel. Plusz idén megjelent egy, literenként 8-9 forintos költséget jelentő EKR-díj (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer), és Robin Hood adót is fizetnek a cégek a vállalati nyereségadó fölött. (A Robin Hood adót az energiapiaci szereplők fizetik, az a keletkezett extraprofit elvonását célozza, és annak mértéke a tavalyi 31 százalékról idén 41 százalékra emelkedett. – a szerk.) Vagyis az adószint nálunk jelentősen magasabb, mint az említett országokban.
Kérdésünkre – hogy a péntekre jelzett árcsökkenést az magyarázhatja, hogy a benzinkutak üzemeltetői egy esetleges kormányzati beavatkozástól tartanak – az elemző elmondta, ilyesmiről nem tud, viszont piaci folyamatok magyarázhatják a várható árcsökkenést: – Amíg korábban például ezer dollár fölött volt az Antwerpen-Rotterdam-Amszterdam régióban a dízel tonnánkénti ára, addig a mai ár már csak 955 dollár. Ez magyarázhatja az áremelkedés megállását.
