A magyarok többsége nem akar akkumulátorgyárakat

A magyarok többsége nem akar akkumulátorgyárakat

A tervezett akkumulátorgyár ellen tüntettek Debrecenben 2023. január 28-án (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyarok közel kétharmada, 62 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon új akkumulátorgyárak épüljenek, és leginkább attól tartanak, hogy az üzemek veszélyes anyagokkal fogják szennyezni a környezetet. Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závecz Research április végén-május elején. A kutatásból az is kiderült: a magyarok többsége (57 százalék) elsősorban a megújulók támogatását várja a kormánytól, és feloldaná a szél- és a napenergia terjedését korlátozó intézkedéseket, mivel úgy látja, hogy a megújulókkal lehet megóvni a környezetet, és ezek jelentenek kiutat az orosz energiafüggőségből. Mindezek miatt a Greenpeace ismét független, erős zöldhatóságok és a környezetvédelmi minisztérium létrehozását sürgeti.

A zöldszervezet kutatásában arra is rákérdezett, hogy az akkumulátorgyárak működésével járó negatív következmények közül melyek azok, amik a legjobban aggasztják a lakosságot. A válaszadók többsége elsősorban attól tart, hogy a gyárak működése során veszélyes anyagok kerülhetnek a talajba, vízbe és a levegőbe. Emellett a megkérdezettek majd negyede azt a szempontot emelte ki, hogy az akkumulátorgyárak építése során értékes termőföldet pusztítanának el.

A Greenpeace megbízásából készült kutatásból emellett az is kiderül, hogy a válaszadók összesen 72 százaléka támogatna energiatakarékossági és energiahatékonysági, valamint megújuló energiaforrásokra alapuló fejlesztéseket. A kutatás szerint azoknak a körében, akik a megújulós fejlesztéseket támogatnák nagy többségben vannak, akik a környezetre gyakorolt pozitív hatások miatt gondolkodnak így, emellett népszerű válasz volt még, hogy ezáltal csökkenthető Magyarország energiaimportja és az orosz energiafüggőség is. A Greenpeace kutatása alapján egyaránt 77-77 százalékos a támogatottsága annak, hogy lehetővé tegyék új szélerőművek építését, illetve azt is, hogy a háztartások új napelemeikkel csatlakozhassanak a hálózathoz.

„A Greenpeace a kutatás eredményeire alapozva azt várja a kormánytól, hogy vegye figyelembe a lakosság aggályait az akkumulátorgyár-beruházásokkal kapcsolatban, A környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítéséhez elengedhetetlen a zöldhatóságok megerősítése, valamint egy környezetvédelmi minisztérium felállítása. Emellett a kutatás eredményei alapján is azt várjuk, hogy a kormány indítson energiahatékonysági és -takarékossági programokat, és pörgesse fel megújuló technológiák, közöttük a szélenergia terjedését. Ideje meghallani az idők szavát, és végre befejezni a múlt századi energiapolitikát” – nyilatkozta lapunknak Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse. A szakember arról is beszélt, hogy az előző év tavaszán és őszén végzett felmérések eredményeinek ismeretében az látszik, hogy a tavaly, a tél érkeztével az emberek tartottak a földgázhiánytól, ezért akkor valamivel konzervatívabban, megengedőbbe viszonyultak a fosszilis energiahordozókhoz, ám mára ez a félelem elszállt, így ismét nagyobb arányban vioksolnak a megújulókra.

Perger András azt is megjegyezte, hogy a Greenpeace Magyarország általánosságban támogatja az elektromobilitás terjedését. Ám amíg nincs átfogó stratégiai, környezetvédelmi hatásvizsgálat a hazai akkumulátor beruházások energetikai, vízhasználati és környezetbiztonsági hatásaira és kockázatára, illetve amíg nem vonják be a helyi lakosokat, civileket a döntéshozatalba, addig kockázatosnak a zöldszervezet kockázatosnak látja az újabb akkumulátor beruházásokat.