–Az infláció ismét enyhén csökkent, a maginfláció viszont még nőtt is márciusban. Ennek fényében kicsit aggasztó a márciusi inflációs adat – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szolgáltatások áremelkedése a szakértő szerint veszélybe sodorhatja azt a kormányzati célkitűzést, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter viszont optimista, szerinte a csökkenés azt jelzi, hogy elindult az infláció mérsékelődése, és Magyarország egy lépéssel közelebb került az egy számjegyű inflációhoz.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétette a márciusi inflációs adatokat. Eszerint maga a fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához viszonyítva január óta enyhe csökkenést mutat: januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2 százalékos volt. Ez a mérséklődés ugyanakkor elmarad a szakértők várakozásaitól Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint. – Arra számítottunk, hogy az első negyedévben ennél dinamikusabban fékeződik majd az infláció, ehelyett a maginfláció márciusban még erősödött is – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a fontosabb inflációs mutató a maginflációs mutató, ez ugyanis kiszűri az inflációs adatból azokat a tételeket, amelyeknek az ára gyakran változik, mint a háztartási energia vagy a dohánytermék. Az így megtisztított adat tartósabb inflációs mutatót eredményez – ennek emelkedése pedig szakértői körökben is meglepetést okozott. A maginfláció ugyanis februárban az előző év azonos időszakához képest 25,2 százalék volt, márciusban viszont már 25,7. – Sajnos nem kedvező irányba haladt az inflációs folyamat az első negyedév folyamán. Inkább kicsit aggasztónak mondanám az adatokat – fogalmazott Virovácz. A maginfláció növekedésében az elemző szerint a feldolgozott élelmiszerek és a szolgáltatások inflációs folyamata játszhatott szerepet.
Ugyanakkor nem mindenkit aggasztanak a friss adatok. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Vg.hu gazdasági portálnak úgy kommentálta az adatokat, hogy „jó úton haladunk”, „már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés”, illetve „az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket”. Utóbbi kapcsán Virovácz Péter úgy fogalmazott: mindenki arra számított, hogy a nagy élelmiszerláncokban tapasztalható árcsökkentéseknek érdemi hatása lesz az inflációra, de ez mégsem következett be, nem csökkentek érdemben az élelmiszerárak. A drágulás havi alapon most is másfél százalékos volt, ezzel minimálisan maradt a februári adat alatt. – Ez mindenképpen csalódást keltő mutató – véli a szakértő.
A szolgáltatások esetében szintén erősödött az infláció, éves és havi alapon is jelentősen nőttek az árak. Virovácz szerint a következő hónapokban további növekedésre lehet számítani, mivel a telekommunikációs szolgáltatások és az üdülési szolgáltatások árai is emelkednek. Az elemző szerint utóbbi már csak azért is fontos, mert a 2023-as inflációs mutatók azon fognak múlni, hogy mi történik a szolgáltatások piacán. – Ha a szolgáltatási infláció ilyen magas marad, egyre távolabb kerülünk attól a céltól, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció – vélekedett.
Sok múlik a globális energiaárakon
A kormányzat hónapok óta hangoztatja azt a várakozását, illetve célkitűzését, hogy év végére 10 százalék alá mérséklődjön az infláció. Nagy Márton is utalt arra, az infláció mérséklődésével „újabb lépéssel közelebb” van Magyarország az egy számjegyű inflációhoz. Virovácz Péter úgy látja: jelen pillanatban, bár „szűkösen, cipőkanállal”, de elérhető a 9 százalékos infláció decemberre. Ha viszont a szolgáltatások drágulása a most látott mértékben folytatódik, az már veszélybe sodorhatja ezt a célkitűzést. Hozzátette: sok múlik a globális energiaárakon – azon, hogy szembe kell-e nézni egy újabb energiaársokkal – és hogy lesznek-e ezen kívül olyan újabb inflációs impulzusok, amelyekkel korábban senki nem számolt. Ilyen lehet például az áremelés a víz-és a szennyvízszolgáltatás területén.
Virovácz Péter már korábban is beszélt arról a Magyar Hangnak: az inflációt gazdasági lassulással lehet megtörni, aminek politikai ára van. – Jelenleg technikai recesszióban vagyunk, de a kormányzat próbál mindent megtenni, hogy a korábban tervezett 1,5 százalékos növekedés elérhető legyen. De minél jobban teljesít a gazdaság, az infláció annál inkább magas szinten fog beragadni – magyarázta Virovácz Péter. Hozzátette: segítheti az inflációs küzdelmet, hogy a költségvetés mozgástere jelenleg minimális, vagyis nem tudja támogatni a növekedést. Szerinte a szigorú költségvetési politika megteheti a hatását, de ehhez továbbra is szükség van arra is, hogy a jegybank tartósan magasan tartsa a kamatokat, és ezzel fékezze a gazdaságot.
