Amikor 2022 nyarán a kormány bejelentette, hogy korábbi ígérete ellenére mégis hozzányúl a rezsicsökkentési rendszerhez, és részlegesen kivezette az ártámogatást, mindenki tisztában volt vele, hogy nagyon sokan lesznek bajban, amikor megérkeznek az első fűtésszámlák. Elsősorban a vidéki, korszerűtlen, komolyabb szigetelés nélküli családi házakban, illetve a régebben épült társasházakban élők voltak és vannak a mai napig gondban, mert közülük csak kevesen rendelkeznek akkora szabad tőkével, hogy korszerűsíthessék ingatlanjukat, és ezzel jelentősen csökkenthessék a lakás energiafogyasztását.
Lakáskorszerűsítésre ugyan indultak állami programok, ezek azonban csak keveseken segítettek. Az ötven százalékos támogatással hirdetett Otthonfelújítási támogatást ugyan fel lehet használni szigetelésre, nyilászárócserére, vagy akár napelemek telepítésére is, de sokaknak gondot jelentett a felújítási költségek előteremtése, ezért a legszegényebbek közül, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna a lakáskorszerűsítésre, csak kevesen tudtak élni az igényekhez képest amúgy is korlátozott összeggel indított lehetőséggel. A napelemes rendszerek telepítéséhez kötött újabb, ezúttal már száz százalékos támogatások egy részébe ugyan belefért a nyílászárócsere és az épület szigetelése, azonban ennek a keretösszege sem volt különösen nagy. Mindkét támogatási programra igaz azonban, hogy az energiaárak tavalyi drasztikus emelkedése az építőipart is elérte, így az ötven, illetve száz százalékos támogatás jelentősen kevesebbet ért, mint meghirdetésükkor. További gondot jelent a mai napig, hogy a támogatások folyósítása a megszorítások, illetve a válságos helyzet miatt igencsak akadozik a mai napig.
Mindennek eredményeként bár igen nagy igény lett volna rá, a korszerűtlen lakásállománynak csak igen kis részét sikerült energetikai szempontból felújítani. Sokan már tavaly is tisztában voltak azzal, hogy az energiafaló házak, lakások eladhatatlanná válnak, vagy legalábbis csak nehezen és nyomott áron találnak gazdára. Ennek hatása azonban a tavalyi évben, illetve az idei év első felében még csak korlátozottan mutatkozott a lakáspiaci folyamatokban. Idén ősszel azonban, amikor már egy teljes év tapasztalatával rendelkeznek a lakáspiaci résztvevők, határozottabb hatásokat lehet azonosítani. Az ingatlan.com elemzése szerint a változás nagyon jól látszik az eladó szigetelt és szigetelés nélküli lakóingatlanok átlagos négyzetméterára közötti különbségekből is. Az elemzés a most induló fűtési szezon apropóján azt is vizsgálta, a különböző fűtési típusoknak milyen hatása van az ingatlanok árára.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakások, házak szigetelése nemcsak azért éri meg, mert nagyon jelentősen csökkentheti a fűtési kiadásokat, hanem mert a beruházás eredményeként csökkenő rezsiköltség miatt az ingatlan is értékesebb lesz. A szakértő azt is kiemelte, hogy a szigetelt és korszerű fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok többletértéke még tovább erősödhet fűtési szezon beindulását követő időszakban. A szakember hozzátette, hogy az ingatlanok energiahatékonyságának javítása még inkább megtérülő beruházás lehet a most kibontakozó közel-keleti feszültségek fényében, az ugyanis akár a világpiaci energiaárakra is hatással lehet.
Az ingatlan.com friss adatai igazolják a fentieket, hisze a budapesti eladó – iker-, sor- és családi házak – esetében a szigeteléssel rendelkező ingatlanok átlagos négyzetméterára 880 ezer forint, ami 26 százalékkal haladja meg a szigeteletlen ingatlanokra jellemző átlagárat. A fővárosi lakásoknál pedig 17 százalékkal magasabb árat jelent a szigetelés, hiszen utóbbiak átlagos négyzetméterára 1,01 millió forint, szemben a nem szigetelt lakások 870 ezer forintos árával.
A megyeszékhelyeken is jelentős eltéréseket mutatnak az adatok. Győrben például kiugróan nagy a különbség, hiszen a szigetelt házak átlagos négyzetméterára 797 ezer forint, ami bő 60 százalékkal haladja meg a szigetelés nélküli házak átlagos négyzetméterárát. A győri lakások esetében sokkal kisebb az eltérés, a szigeteléssel rendelkező lakásoknál 810 ezer forint a négyzetméterár, ami ötödével magasabb, mint az energiafaló szigeteletlen lakások esetében mért érték. Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Kecskeméten pedig a szigetelt házaknál 483-990 ezer forint között, a lakásoknál pedig 478-876 ezer forint mozog az átlagos négyzetméterár, ez várostól függően 6-60 százalékos többletet jelent.
Az elemző azt is hangsúlyozta hogy a fűtés jellege alapján szintén jelentősek az értékkülönbségek, amit az is indokol, hogy az energetikai szempontból leghatékonyabb fűtési rendszerrel rendelkező ingatlanok minősége eleve is magasabb. A legkorszerűbb fűtési megoldások között számontartott hőszivattyús, mennyezeti vagy falfűtéses lakóingatlanoknál akár 20-50 százalékos lehet az ártöbblet. Ahhoz azonban, hogy ezt az árban is érvényesíteni lehessen, az ingatlannak megfelelő szigeteléssel is rendelkezni kell, ellenkező esetben ugyanis hiába az olcsón termelt meleg, ha azt nem tudja megtartani az épület.
