Úgy vélem, az akkumulátorgyárakról folytatott vita önmagában egy picit elhibázott, félresikerült, merthogy a politikusoknak általában az az érdeke, hogy minden vita ilyen binárissá váljon, azaz valaki vagy velünk, vagy ellenünk van, miközben meg a kérdés az gyakorlatilag soha nem ilyen fekete vagy fehér, hanem szürke – erről beszélt lapunk Reptér című külpolitikai háttérműsorában Matura Tamás.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kína-kutatója szerint nem az a baj, hogy a kínai akkugyárak beteszik a lábukat Magyarországra, hanem azon kellene elgondolkodni, hogy mennyi, miért és vajon hosszú távon ez jó-e nekünk. „Érdemes-e nekünk erre feltenni az összes zsetonunkat?” – tette fel a költői kérdést a beszélgetésben Matura Tamás. Szerinte érdemes lenne ebből az akkumulátorgyár vitából egy kicsit kinagyítani, eltávolodni, és arról beszélni, hogy az a magyar kormányzati politika jó-e, hogy ennyire mindent a külföldi működő tőke beáramlására alapozunk, „mert azt gondolom, hogy ez a fő probléma”.
– Ezt már rég magunk mögött kellett volna hagyni, már rég a belső fogyasztás, de még inkább a kutatás-fejlesztés, a hozzáadott érték, a magas technológia felé kellett volna fordulni, tehát magyarul ugyanazt a receptet kellett volna követni, amit amúgy – több-kevesebb sikerrel – a kínaiak, de olyan „feltörekvők” is követnek, mint Tajvan, Finnország és például Írország. Na, ezt mi nem tesszük! – véli Matura Tamás.
– Nemrég „nyilatkozta megint azt a kormány, hogy nem alacsony hozzáadott értékű termelés lesz az elsősorban az akkumulátorgyárakban, mert hosszú távon majd a mérnöki munka és a kutatás-fejlesztés fog kidomborodni. De kérdem én, hogy honnan lesz nekünk mérnökünk, amikor a magyar felsőoktatás és a közoktatás ott tart, ahol. Olyan ellentmondásos és önellentmondó folyamatok zajlanak Magyarországon, amiből nem az jön ki a végén, hogy majd iszonyatos innovációs tevékenységet hoz ide a kínai fél, mert még ha nekünk lenne is olyan humánerőforrásunk és infrastruktúránk hozzá, akkor is miért hoznák ide? Hát neki az az érdeke, hogy azt a tudást tartsa meg magának?” – mondta a Reptérben a BCE kutatója.
A Reptér legfrissebb beszélgetésében körbe jártuk még, hogy enyhült-e a feszültség Kína és az Egyesült Államok között, miután Hszi Csing-pin kínai elnök találkozott és tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel? Mit gondolnak Kínában a csipháborúról? Mit lehet tudni a kínai mesterséges intelligencia fejlesztésekről? Lehet-e kritikát megfogalmazni Kínában? Tényleg egyre inkább putyinizálódik a kínai elnök és rendszere? Hogyan vélekednek Kínában arról, hogy az EU egyre inkább bekeményítene az Európában terjeszkedő kínai cégekkel és a kínai állami támogatásukból fakadó piaci előnyükkel szemben? A teljes adást alább tudják meghallgatni:
