Aggodalommal fogadta a kereskedelmi szektor a kormány új rendeletét, amely szerint a jövőben szükség esetén kétszer annyit kell tartaniuk árstopos termékekből, mint a napi átlagos készlet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint kérdés, hogy a beszállítók tudják-e tartani a lépést. Az intézkedés következményeként az infláció a magasban ragad majd, ez ugyanakkor a magas áfa miatt plusz bevételt jelenthet a költségvetésnek.
Újabb közgazdaságilag megkérdőjelezhető döntést hozott a kormány az ásrtopos termékek készletezésére vonatkozó minapi előírásával. A szerda este a Magyar Közlönyben megjelent új rendelet szerint a boltoknak szükség esetén akár kétszer annyi ársapkás árucikket kell készleten tartania, mint amennyi átlagosan akkor volt készleten, amikor az árakat befagyasztották. Ez azt jelenti, hogy a 2021-ben befagyasztott árú termékek esetén azok 2021. évi átlagos napi mennyisége kell, hogy rendelkezésre álljon, míg a 2022-ben árstopossá tett árukra az idei évi átlagmennyiség vonatkozik – ám „szükség esetén” ennek dupláját kötelesek készleten tartani és árusítani az üzletek.
Tehát beigazolódott, amit független közgazdászok az első árstop bevezetésekor mondtak, vagyis hogy a hatósági ár elkerülhetetlenül és automatikusan áruhiányhoz vezet. Erre már a múlt század szocialista Magyarországának történetében is számos példát láttunk.
Ki a spekuláns?
– Az Országos Kereskedelmi Szövetség egyelőre vizsgálja a rendelet szövegét – mondta a Magyar Hangnak Vámos György, a szövetség elnöke a szerda este megjelent jogszabályt elemezve. Azt ugyanakkor hozzátette: tudomásuk van arról, hogy az ágazatban aggodalmakat ébresztett a jogszabály.
A Magyar Hangnak egy iparági forrás azt kifogásolta, a kisboltok és a vendéglátóipar is a nagyáruházakban próbálnak bevásárolni, mivel a nagykereskedelemben csak piaci áron jutnak alapanyaghoz. Azt mondta: aggódnak, hogy logisztikai problémákat okozhat, ha azonnal kell kielégíteniük egy-egy váratlan keresletnövekedést, és amiatt is, hogy többet kell rendelniük a romlandó árstopos árukból is, hogy megfeleljenek a jogszabálynak – majd utána, ha nem fogy el, le kell selejtezniük azt.
A Telexnek nyilatkozva Raskó György agrárközgazdász pedig arra hívta fel a figyelmet az intézkedés kapcsán, hogy „az ársapkás élelmiszerekből legalább másfélszerese a fogyasztás a tavalyi szintnek. Ez nem jelenthet mást, mint hogy az otthoni háztartási készleteket töltik fel az emberek, magyarán az ársapka kivezetése utáni időkre spekulálnak. Kérdés, hogy egy piacgazdaságban kényszeríthet-e az állam magáncégeket, hogy folyamatosan veszteséget termelve mások spekulációs tevékenységét finanszírozzák”.
Vámos György a félreértések elkerülése végett leszögezte: a rendelet értelmezésük szerint arról szól, hogy akkor kell az árstop előtti napi átlagos készlet kétszereséig gondoskodni a folyamatos kínálatról a kereskedőknek, ha erre igény van, ha pedig a kereslet ennél nagyobb lenne, azt már nem kötelesek kielégíteni. Elmondása szerint jelenleg minden cégnek fel kell mérnie a keresletet, és meg kell próbálnia azt is megbecsülni, hogy a jövőben mennyi fog fogyni a termékekből. Az pedig a beszállítói tárgyalásokon derül ki elmondása szerint, hogy egyáltalán mit tudnak vállalni a beszállítók.
Ezért szükséges a mennyiségi korlát
Az eseti termékhiányt – csirkehúsból, étolajból, az utóbbi időben főleg cukorból – szerinte legtöbbször az okozta, hogy a termelők nem tudtak eleget vagy időben szállítani. Felhívta a figyelmet: bár az import nagyobb teret kaphat az új rendelkezések miatt, de „nem csodaszer”: a nagyobb volumenű beszerzéseket komoly tárgyalások előzik meg, egyik pillanatról a másikra tehát nem lehet növelni az importot.
Hivatalos statisztika Vámos György elmondása szerint nincs arról, hogy mennyit változott a kereslet az árstopok hatására, csak eseti visszajelzések vannak. A frissáruval kapcsolatos aggodalmakról azt mondta: bármelyik árucikknél előfordulhat árstoptól függetlenül, hogy a kereslet kevesebb lesz, mint amennyi árut a kereskedők megrendeltek, de a friss áruknál valóban jogos az aggály, hogy ezeket le kell selejtezni, ha nem fogynak el.
Bár elmondása szerint a szövetség is kap visszajelzéseket kereskedőktől azzal kapcsolatban, hogy a vendéglátóipar és a kisboltok is a nagy áruházláncokban, árstopos termékekből töltik fel készleteiket – és nem a nagykereskedőknél, ahol nincs árkorlátozás – nincsen hivatalos adat arról, hogy mennyit vásárolhatnak az árstopos termékekből ezek a szereplők. A nagyobb áruházak által bevezetett mennyiségi korlátozások minden esetre akadályozzák őket abban, hogy innen töltsék fel a készleteiket – zárta nyilatkozatát.
A hiány újratermelése
Az üzemanyag hatósági árának kivezetésével maga a kormány ismerte be, hogy az árstophoz hasonló intézkedések hosszú ideig nem tarthatók fenn, hiszen azok súlyos áruhiányhoz vezetnek. A kivezetés magyarázata, hogy a hazai üzemanyag-ellátás döntő többségét biztosító Mol tönkretétele nyilván nem lehetett cél, másrészt pedig nem tudták a hazai üzemanyag-ellátáshoz szükséges maradék importot biztosító külföldi cégeket veszteséges behozatalra kényszeríteni, ezért a hiány általánossá vált.
A mostani intézkedéssel talán a külföldi kézben lévő áruházláncok ellehetetlenítése, vagy legalábbis arányának csökkentése lehet a cél. Orbán Viktor ugyanis már régen kimondta, egyik fontos elképzelése az élelmiszer-kereskedelemben a magyar tulajdon többségének biztosítása.
Az a kormányzati magyarázat pedig komolytalan, hogy az árstopok visszafogják az inflációt. Az árstopos termékek forgalmazói ugyanis a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteséget szétterítik a többi termék között, így néhány termék árának szinten tartása emeli az áremelkedés ütemét. Különösen, hogy további korlátozásokra számítva a szükségesnél többet raknak rá az egyéb termékek árára. Ha pedig végül majd kivezetik a hatósági árat, az intézkedés hatására drágábbá vált áruk nem lesznek olcsóbbak. Ergo, az árstop emeli az általános árszintet. Ezt a folyamatot erősíti a mostani intézkedés azzal, hogy gyakorlatilag a készlet megduplázására kényszeríti a kereskedőket, amelynek költségeit ismét csak a többi árun igyekeznek majd behozni.
Ha viszont észrevesszük az árstopok, illetve a mostani döntés másik következményét, akkor már látni az intézkedés mögötti, ki nem mondott szándékot. Nevezetesen hogy a magasban lévő és ott maradó infláció következtében – a 27 százalékos áfának köszönhetően – jelentősen nő a költségvetés bevételi oldala, azaz segít betömni az azon tátongó lyukakat.
