Az elmúlt bő két hónapban jelentősen csökkent a földgáz ára az augusztusi 320-340 euró/MWh árhoz képest. Az elmúlt hetekben 100 euró alá is került a jegyzés a holland tőzsdén, jelenleg viszont már 120-140 euró körüli áron lehet hozzájutni a földgáz köbméteréhez.
Logikusan következik ebből, hogy ennek az ácsökkenésnek a hatását a hazai fogyasztók is érezzék. – A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű – mondta a Magyar Hangnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. – Elképzelhető, hogy idővel a lakossági árakban is érezhetjük az áresést, de csak igen korlátozott mértékben.
Az elemző felhívta a figyelmet, hogy a lakosság által fizetendő árat több tényező is befolyásolja. Egyrészt tény, hogy az árcsökkenés csak az azonnali árakban figyelhető meg, hosszabb távon ismét csak magasabb árakkal találkozunk. Másrészt nem ismerjük az Oroszországgal kötött földgázszállítási szerződés részleteit, azonban az oroszoktól érkező gáz árát vélhetően a holland tőzsdei árhoz kötötték egy-két hónapos csúszással.
– Az ilyen áron beszerezhető mennyiség a hosszú távú szállítási szerződésben, illetve az utólagosan – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett – kért plusz mennyiségről szóló szerződésben rögzített. Az ezekben a szerződésekben lekötött mennyiségeket a magyar állam nyilván lehívja majd a szerződött áron. Ezt az árat azonban nem ismerjük, csak sejtéseink lehetnek róla, vélhetően azonban a piaci árak időleges csökkenésével valamelyest mérsékelt árat kell fizetni értük egy ideig.
Pletser Tamás arról is beszélt, figyelembe kell azt is venni, hogy a magyar gázárrendszerben jelentős keresztfinanszírozás létezik. Ennek lényege, hogy vannak olyan felhasználók, amelyek korlátozás nélkül rezsicsökkentett árat fizetnek a gázért. A távfűtő művek például piaci áron, azaz igen drágán jutnak a földgázhoz, a lakossági szolgáltatás ára azonban nem változott, így igen nagy veszteség keletkezik a szolgáltatáson. Ezért azt máshonnan kell finanszírozni, ami havonta súlyos százmilliárdos terhet jelent a költségvetés számára. Már csak ezért sem csökkenhet jelentősen a lakossági gázár.
Az elemző kérdésünkre elmondta, miután a hazai tárolókapacitás még nincs teljesen feltöltve, elméletben lehetőség van arra, hogy az MVM most vásároljon be az olcsó gázból, és azt betárolja a még szabad 15 százalék körüli hazai kapacitásba. Ennek realitása azonban igencsak kicsi, hiszen a magas árak miatt nem nagyon van forrás erre a célra. Az orosz gáz beszerzése ugyanis jó eséllyel leköti a beszerzésre rendelkezésre álló összeget.
Ez utóbbi vélekedést erősíti, hogy a magyar költségvetés kifeszített helyzete, illetve a magas árak miatt a kormány kénytelen volt halasztott fizetést kérni az orosz gáz ellenértékének átutalására.
Pletser Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a földgáz árának átmeneti csökkenését követően ismét emelkedni fognak az árak. A mostani árcsökkenés oka ugyanis az, hogy az európai gáztárolók töltöttsége igen magas, a kedvező, nem túlságosan alacsony hőmérséklet, illetve az Európa-szerte bevezetett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet. Akinek pedig ott a készlet, és túl akar adni rajta, az kénytelen engedni az árból.
– Más lesz azonban a helyzet, amikor bejönnek a hidegek – azaz decemberben, januárban és februárban –, amikor ugrásszerűen megnő majd a kereslet. A változást már a mostani tőzsdei jegyzési árak is mutatják, hiszen jelentősen magasabb áron kínálják a jövő év első hónapjaira vonatkozó szállítással a földgázt, mint amennyiért most be lehet szerezni – vázolt az elkövetkező hónapok várható árváltozásait az elemző.
Ellátási gondokkal azonban nem kell számolni. Egyrészt, mert magas töltöttségi állapotban vannak a magyar tárolók, másrészt, mert él az Oroszországgal kötött szállítási szerződés, illetve mert a takarékossági intézkedéseknek köszönhetően csökken a felhasználás. Fontos tényező az is, hogy miután Oroszország jelentősen csökkentette az Európába irányuló földgázszállításokat, az Európai Bizottság alternatív beszerzési források után nézett, és meg is indultak a földgázszállítások. Legnagyobb mértékben tartályhajókon érkezik a cseppfolyósított földgáz, az LNG.
Ugyanakkor érthetetlen a magyar kormány különutassága, nevezetesen hogy Szijjártó Péter bejelentése értelmében a Magyarország nem kíván részt venni az Európai Unió közös földgázbeszerzésében, ehelyett egymaga akar vásárolni a piacon. Pedig, ahogy a helyreállítási alap (RRF) esetében biztosított kedvezményes hitelfelvételnél is bebizonyosodott, egy akkora szervezet, mint az Európai Unió, sokkal kedvezőbb feltételekkel szerződhet, mint egy tízmilliós kis ország.
