Alig másfél héttel azt követően, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nagyon súlyos aggályokat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikáját illetően, az MNB már az elemzések szintjén is él a kritika eszközével. Ennek legfrissebb példája, hogy Balatoni András, a jegybank igazgatója az MNB blogján tette közzé helyzetértékelését, amely szerint az árbefagyasztások tartós fennmaradása az inflációt növelő hatásokat erősíti, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhette a 3-4 százalékpontot. Mint felhívta rá a figyelmet, Magyarországon a legszélesebb azon termékek köre az EU országaiban, ahol a 2022. novemberi adatok alapján ársapka-intézkedés volt hatályban. Ám az árstopok széles körű alkalmazása mellett is a magyar harmonizált fogyasztóiár-index adat lett a legmagasabb az unióban novemberben és az élelmiszerek esetében nemzetközi összevetésben is kiugróan magas áremelkedés történt.
Megjegyezte, hazánk esetében az élelmiszerekre kivetett ársapkák a teljes fogyasztói kosár 2,4 százalékára vonatkoznak. Az árstopoknak volt egy közvetlen hatása, ami az adott élelmiszer árának rögzítésén keresztül mérsékelte az inflációt. Az ársapkák fennmaradásával – mutatott rá az MNB igazgatója – azonban szinte azonnal életbe lépnek olyan piaci mechanizmusok, amelyek más termékek árának emelkedéséhez vezetnek. Mivel az élelmiszerek súlya a kosáron belül mintegy 20 százalék, ezért a kereskedők számára rendkívül nagy tér nyílt az alkalmazkodásra. Balatoni András mindezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „az élelmiszer-árstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját”, „a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre”. A jegybank igazgatója szerint összességében az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása csak rövid távon volt domináns, míg tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak.
Balatoni András eszmefuttatása mellett a jegybank a napokban publikált egy másik elemzést is az élelmiszerek és üzemanyagok inflációjáról, az ársapkák közvetlen és közvetett következményeiről. Az MNB kiemelte, hogy a magyar élelmiszer-infláció a legmagasabb az Európai Unióban, az ársapkák csak a közvetlenül érintett termékek árát fixálták, a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt, illetve hogy az árnövekedés kifejezetten erőteljes a hazai előállítású feldolgozott élelmiszereknél az alacsony termelékenység és a verseny hiánya miatt. Megjegyezték továbbá, hogy az importárakba az árfolyamleértékelődés hatása gyorsan beépült.
Az elemzők is egyetértenek: az ársapkák növelték az inflációt
Az MNB, valamint annak igazgatójának megállapításai kapcsán elemzőket kérdeztünk arról, miként értékelik az észervételeket, illetve hogy milyen további inflációs folyamatokra számítanak. – Kifejezetten érdekes, hogy míg eddig a jegybank elsősorban az árszabályozások inflációra gyakorolt fékező hatását igyekezett kiemelni, most a negatív hatások kerültek az elemzés középpontjába. A mostani tanulmány módszertanát nem ismerjük, de az abban rögzítettek többé-kevésbé megfelelnek a független piaci elemzők azon véleményének, miszerint az ársapkák rendszere összességében nem csökkenti, hanem növeli az inflációt – fejtette ki lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Virovácz Péter szerint az MNB-től ugyan figyelemreméltó azt olvasni, hogy az ársapkák 3-4 százalékponttal járulnak hozzá a pénzromlás üteméhez, de ez a számítás nem lepte meg az elemzőket. Mint rámutatott, a hatósági árak önmagukban is érzékelhető hatást váltottak volna ki az inflációra nézvést, ám az élelmiszerágazatot más sokkszerű hatás is érte. Ezek között említette az energia és a munkaerő árának drasztikus emelkedését, valamint a kiskereskedelmet érintő különadót. Mindezeket nem nyelték be a kereskedők, helyette a fogyasztókra terhelték a plusz költségeket.
Az ING Bank elemzője szerint az üzemanyagok árkorlátozásának megszüntetése várhatóan 2 százalékpont körüli infláció-növekedést fog eredményezni a decemberi és januári inflációban, a csúcspont pedig 2023 első negyedévében várható 25-26 százalékos éves összevetésű pénzromlási ütemmel. A nyár folyamán még hasonlóan magasan maradhat az infláció, mérséklődésre pedig a jövő év második felében lehet számítani. – Ez sem jelent majd csökkenő árakat, hanem csak azt, hogy lassabb ütemben fognak emelkedni az árcédulákon szereplő számok és egyes termékek esetében talán eljöhet a stagnálás – tette hozzá a szakértő.
Az üzemanyag-ársapka eltörlése kapcsán az elemző kitért arra is, hogy jelentős fogyasztáscsökkenés várható, illetve aki nem tudja letenni, vagy kevesebbet használni gépjárművét, az más téren lesz kénytelen visszafogni fogyasztását. Mindez pedig – inflációs szempontból legalábbis – kedvező fejlemény, hiszen a fogyasztás csökkenésével mérséklődhet az általános árnövekedés üteme.
Az árstopok kivezetése sem lesz egyszerű
Az egyes élelmiszerekre kivetett ársapka esetleges majdani kivezetése kapcsán Virovácz Péter szerint sokkal nehezebb jóslatokba bocsátkozni. Ugyanis nem mindegy, hogy kényszerből, vagy kedvező piaci folyamatok közepette fog ez megtörténni. Ha az üzemanyagok esetében is látott áruhiány miatt kell megszüntetni az árkorlátozást, akkor jelentősebb árnövekedés sem zárható ki, azonban, ha jól alakulnak a világpiaci folyamatok és a fogyasztás is csökkenésnek indul, akkor komolyabb piaci megrázkódtatástól, illetve az infláció fellendülésétől sem kell tartani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az élelmiszer-ársapkák kivezetése esetén egyébként csekélyebb inflációs hatással számolhatunk, hiszen a szóban forgó termékek – tojás, csirkemell, -farhát, tej – jóval kisebb részt képviselnek a fogyasztói kosárból, mint az üzemanyag, amelynek részesedése 6 százalékos.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint hosszabb ideje egyértelmű, hogy az ársapkával ellátott élelmiszereken keletkezett veszteséget a kereskedők szétterítik más termékekre, ami fűti az inflációt. Az MNB-elemzés megállapításai tehát nem okoztak meglepetést az elemzőkben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az üzemanyagokra kivetett ársapka valóban fékezte az inflációt, hiszen sem a dízel, sem a benzin nem váltható ki más termékkel. Így az árkorlátozás kivezetése jelentősebben hozzájárul a decemberi és kisebb részt a januári inflációhoz
Az elemző arra számít, hogy az infláció jövő év elején fog tetőzni valahol 26-27 százalék közelében, ezt követően már erős lesz a bázishatás, vagyis az egy évvel korábbi, már akkor is magas és felívelő infláció miatt fogunk mérséklődő számokat látni. Németh Dávid a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból érkező jelzések alapján arra számít, hogy az élelmiszerek drágulása a jövőben is velünk marad. Emellett az infláció alakulása szempontjából fontos kérdés az is, hogy a kormány meddig tudja, illetve akarja fenntartani a rezsicsökkentés megmaradt eszközeit.
– A víz- és csatornadíjak továbbra is be vannak fagyasztva, a közműhálózatok karbantartására, fejlesztésére a rezsicsökkentés bevezetése óta nem sok pénzt fordíthattak a szolgáltatók egyik ágazatban sem. Az infrastruktúra állapota tehát az elmúlt közel tíz évben valószínűleg romlott, miközben a munkadíjak emelkedtek. Mindinkább kérdéses tehát, hogy a mostani rendszer fenntartható-e és ha igen, meddig – fogalmazott a K&H Bank elemzője.
