A takarmányárak 30-35 százalékkal emelkedtek tavaly szeptember óta, és mivel a tápok az élőbaromfi-előállítás önköltségének kétharmadát teszik ki, minimum 20-25 százalékkal kellett volna emelkedniük a termelői baromfiáraknak – mondta Csorbai Attila a Világgazdaságnak. A Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója szerint ebben nincs benne az energia és a munkaerő árának növekedése, de ezeket sem sikerült érvényesíteni az átadási árakban.
A lap pénteki számában idézi a Agrárközgazdasági Intézet jelentését, amely szerint a vágócsirke termelői ára 6, a vágópulykáé pedig 2 százalékkal emelkedett 2021 első harminc hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Igaz, az előző év azonos hetéhez viszonyítva már 17,6, illetve 15,4 százalékos az áremelkedés.
Csorbai közben felidézte, a hazai baromfiágazatot tavaly március közepétől szinte egy időben érte csapásként a koronavírus- és a súlyos madárinfluenza-járvány. A piac 25-30 százalékát kitevő, szállodákat, éttermeket és kávézókat tömörítő szektor teljes leállása következtében gyakorlatilag minden baromfi-termékpályán felhalmozódtak a készletek, megteltek a hűtőházak.
– A madárinfluenza miatti korlátozások sok exportpiacot megszüntettek, ami szintén a készleteket növelte. Amikor pedig úgy lehetett érezni, hogy a termelés ismét egy egyensúlyi szintre került, tavaly szeptemberben elindultak felfelé a takarmányárak, aminek a hatása ma is tart. A remélt áremelést a piac visszautasította, ennek egyik fő oka az volt, hogy a koronavírus-járványból megmaradt készletek gyengítették a keresletet – mutatott rá a szakember.
A téli, kora tavaszi időszakban azonban Európa sok országát elérte a madárinfluenza-járvány, számottevően csökkentve a lengyel, a német és a francia termelést is, egy kis lehetőséget nyitva így a magyar piaci szereplőknek. A megnövekedett kereslet együtt járt azzal is, hogy az átadási árak emelkedtek.
Csorbai szerint ez nagyon jókor jött, mert ha akkor nem lett volna meg lehetőség némileg feltornászni az árakat, sokan abbahagyták volna a baromfihizlalást.
