Lesz-e elég tojás? Mire számíthatunk az ársapka meghosszabbítása után?

Lesz-e elég tojás? Mire számíthatunk az ársapka meghosszabbítása után?

Tálcás tojás (Forrás: Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tojáshiány nincs, és nem kell arra számítani, hogy az alapvető élelmiszerekre érvényes hatósági árszabályozás április 30-ig történt meghosszabbítása következtében áruhiány alakuljon ki – mondta érdeklődésünkre Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetség alelnöke. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a forgalmas decemberi nagybevásárlások miatt előfordulhat, hogy délutánra egy-egy üzletben leürülnek a polcok, de másnap reggelre feltöltik azokat. Ez az időszakosan és helyenként előforduló hiány a decemberi kereslet megnövekedésével van összefüggésben, nem a hatósági ár következménye. A karácsonyi ünnep előtt ugyanis évről évre megugrik a tojás iránti kereslet – mondta. A Tojásszövetség alelnöke szerint ilyenkor 30-40 százalékkal is növekszik az igény.

Az idei esztendő azonban rendkívüli, mert novemberben is tapasztaltak egy jelentősebb igényt a kereskedelemben, miután november 10-vel bevezette az ársapkát a tojásra is a kormány. Ez a termék kiskereskedelmi árát akkor csökkentette. Emlékezetes, akkor több helyen gyorsan ürültek a polcok, egyes üzletek korlátozták a vásárolható mennyiséget is, mivel sokan megrohamozták az üzleteket a tojás miatt is. Mint Pákozd Gergely elmondta, az akkori felvásárlási roham következtében a termelői készletek is csökkentek valamelyest.

Ugyanakkor a hatósági ár bevezetése után megtorpant az addig tapasztalható növekedés a tojáspiacon. Ennek oka, hogy az árat felhajtó tényezők – a termelők megnövekedett energia- és csomagolóanyag-költsége – addigra beépültek a tojás árába. Ennek apropóján felhívta arra is a figyelmet, hogy jövő évet sok termelő kezdi új áramszolgáltatói szerződéssel, aminek következtében jóval többet kell majd fizetniük az áramért és a gázért. Emellett a tojáspiacon is működnek a közgazdasági alapszabályok. Az egyik ilyen, hogy miután csökkentek az árak, az importáru is megtalálta a helyét a hazai tojáspiacon.

Felvetésünkre, hogy milyen hatása lehet az ársapka kedd esti meghosszabbításának a tojáspiacra, különösen hogy húsvét előtt szintén megugrik az érdeklődés a termék iránt, az alelnök azt felelte: ma ezt lehetetlen megmondani. A decemberi csúcs után ugyanis januárban, februárban csökken a kereslet, majd tavasszal élénkül ismét. Emellett hatással lesz az európai termelés is a magyar piacra, mivel az ország 70-80 százalékban képes ellátni magát tojásból, így valamennyi importra folyamatosan szüksége van. Nem tudni továbbá azt sem, hogy milyen erős lesz a madárinfluenza-járvány – mutatott rá. Ebben a helyzetben sok múlik azon, hogy mennyire képesek a termelők érvényesíteni az érdekeiket a felvásárlókkal szemben.

A kormány döntését „az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós inflációval” magyarázza. A Tojásszövetség egyébként novemberben kiadott közleményében sérelmezte, hogy a tojás hatósági áras körbe való bevonásakor nem egyeztetett velük a kormány. Ezért tárgyalásokat is sürgettek. Erre vonatkozó felvetésünkre Pákozd Gergely azt mondta, levélváltások történtek az ügyben, de nincs felhatalmazása, hogy a részletekről beszéljen.

Emlékezetes, az élelmiszer-árstop korábban december 31-ig volt érvényes, a kormány év végéig ígért döntést arról, fenntartja-e az újévben is a hatósági árszabást az általa meghatározott néhány alapvető élelmiszerre. Mint arról írtunk, már a múlt hétvégén szivárogtak információk arról, hogy a kormány akár húsvétig is meghosszabbítja az árstopot, mivel az élelmiszerárak befagyasztása nagy támogatottságot élvez kormányzati körökben.

Nagy István agrárminiszter külön közleményben kommentálta az intézkedést, amelyben kiemelte: az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amelyekhez olcsóbban jutnak hozzá. A legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT-tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25 százaléknál nagyobb a fogyasztás bővülése. Az üzemanyagok esetében viszont az év vége helyett december 6-án azonnali hatállyal kivezette a hatósági árszabást a kormány, mivel összeomlott az üzemanyag-ellátás az országban. Matolcsy György jegybankelnök a kormány gazdaságpolitikáját élesen bíráló gazdasági bizottsági meghallgatásán december 5-én azt mondta, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”.