A várakozások ellenére nem javultak a kiskereskedelem forgalmi adatai az év negyedik hónapjában. Sőt, márciushoz képest tovább romlottak. A friss adatok szerint áprilisban 13,6 százalékkal csökkent a forgalom, miközben az árbevétel a magas infláció miatt 7,5 százalékkal 1479 milliárd forintra emelkedett. Baljós jel, hogy az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal kevesebb árut adtak el a kereskedők, így az év első négy hónapjában 10,4 százalékkal esett vissza az ágazat forgalma. Ez további romlást jelent az első negyedév 9,5 százalékos adatához képest, ami aggodalomra adhat okot. A számok arra utalnak, hogy a lakosságnak fogyóban van a pénze, és igencsak megnézi, mit vásárol a boltokban. Ebben komoly szerepe van annak is, hogy – bár nominálisan emelkedtek ugyan a bérek – a még mindig igen magas infláció mellett a reálbér már több mint fél éve csökkenőben van. Az elemzői várakozások szerint a reálbérek tekintetében legfeljebb az év utolsó negyedében várható a negatív trend megfordulása.
A részletes adatok azt mutatják, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 8,6 százalékkal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben pedig 10,7 százalékkal esett vissza a kereslet. Az üzemanyag-kiskereskedelem produkálta a legnagyobb, 22,9 százalékos visszaesést. Gyógyszerből öt, ruhából, cipőből tíz, könyvből és informatikai termékből 12, iparcikkekből, valamint bútorból és egyéb műszaki cikkből 20-20 százalékkal kevesebb fogyott az év negyedik hónapjában.
És ha ez nem lenne elég, a napokban bejelentett adócsomag újabb terhet rak a kereskedők nyakában, hiszen a kormány az árbevétel függvényében különböző mértékben ugyan, de emelte a kereskedelmi különadót. Miközben az évi 500 millió forintos forgalom alatt egyáltalán nem kell megfizetni az adót, harminc milliárdig pedig csak minimálisan emelkedik a fizetési kötelezettség, a harminc milliárdos forgalom felett 0,4 százalékról egy százalékra emelték az adó mértékét. Az igazi nagy ugrásra a jellemzően százmilliárd forint feletti forgalmat bonyolító multinacionális láncok esetében került sor, ahol a tavalyi 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték a fizetési kötelezettséget. A Portfólió számítása szerint az adóemelés kigazdálkodásához 0,8 százalékos áremelésre lehet szükség, aminek hatása az inflációban is jelentkezhet majd.
Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az adóemelésről nem tudott nyilatkozni, mert szavai szerint jelenleg elemzik annak várható hatásait. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak arról beszélt, hogy amennyiben a kereskedők nem akarnak veszteséget szenvedni, úgy elméletileg két út áll előttük. A gazdaság jelenlegi állapotában az áremelés nem jelenthet megoldást, mert az törvényszerűen forgalomeséshez vezetne, ami akár piaci részesedésük csökkenését is eredményezheti. Ezért az egyetlen járható út, ha valamilyen módon növelni tudják forgalmukat.
– Ez persze az optimista forgatókönyv, ami egyben feltételezi a verseny éleződését a kereskedők között – tette hozzá az elemző. Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, nem látja esélyét annak, hogy a kereskedelmi forgalom idén pluszba fordul. Ennek egyik oka, hogy az ársapka miatt tavalyi olyan mennyiségű üzemanyag fogyott, amekkora mennyiséget az idei forgalom még megközelíteni sem tud majd, azaz ezt a lemaradást lehetetlen ledolgozni, hiszen az ársapka kivezetése miatt idén beszakadt az üzemanyagok iránt igény. Hozzátette, már csak azért is ezzel a forgatókönyvvel számolnak, mert várakozása szerint az év vége felé emelkedni fog az olajár.
Az élelmiszereknél talán valamit hoznak a kormány által kötelezően előírt akciózások, de az elemző szerint ennek hatása legfeljebb mérsékelt lehet. Ezért nem várható, hogy ennek hatására növekedésnek indul a kiskereskedelmi forgalom. Hasonlóképpen mínuszban van az iparcikk jellegű termékek forgalma, amely ötödével esett vissza az egy évvel korábbi szinthez képest, így remény sincs arra, hogy ez segítene az ágazaton.
Virovácz Péter már csak azért is borúlátó a kiskereskedelmi forgalmat illetően, mert az elkövetkező hónapokban továbbra is magas maradhat az infláció, miközben a reálbér csökkenő tendenciájának megfordulása sem várható a közeli jövőben. Vagyis nincs olyan impulzus, amely megfordítaná a negatív trendet. Az is nehezíti az ágazat helyzetét, hogy a jelek szerint elfogytak a lakosság megtakarításai, így esély sincs a jelentősebb költekezésre. Az elemző várakozása szerint hónapról, hónapra ugyan lehetnek pozitív, illetve negatív hullámok az ágazat forgalmában a szezonális, valamint a bázishatások miatt, de szinte biztos, hogy a negyedik negyedévig marad a negatív trend, és azután is kicsi az esély a trendfordulóra. Virovácz Péter összességében azt sem tartaná nagy meglepetésnek, ha az év egészét tekintve nyolc százalékkal esne vissza a kiskereskedelem forgalma a tavalyi évhez képest.
