Mol-INA-ügy: Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul

Mol-INA-ügy: Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol-INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is.

Az MTI beszámolója szerint Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén.

Kiemelte: utasítani fogják a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze a választottbírósági ítélet felülvizsgálatát.

A kormány döntése a horvát legfelsőbb bíróság 2021. október 21-ei ítélete nyomán született, amely korrupciós gyakorlatot állapított meg – mondta a kormányfő. „Úgy gondoljuk, hogy az új körülmények miatt az ilyen megállapodások nem maradhatnak fent, és ezért döntött a kormány, hogy megteszi ezeket a lépéseket” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy döntésüket jogi véleményekre is alapozzák. Konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, és a megváltozott körülmények miatt úgy gondolják, hogy célszerű felfüggeszteni azokat a törekvéseket, amellyel a horvát állam kivásárolná a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

A horvát kormány mostani bejelentésre nem kívánt reagálni a Mol. A vállalat egy novemberi nyilatkozata szerint a 2016-os választottbírósági ítélet megszületése óta az állítólagos korrupcióval kapcsolatban nem merült fel semmilyen új bizonyíték vagy fejlemény. A szerződéseket jogszerűen csak a két fél közös akaratából lehet megváltoztatni, és ezt a felek továbbra is csak az UNCITRAL szabályok szerint megalakuló és működő választottbíróság előtt tehetik meg.