Egyelőre megjósolhatatlan, hogy az orosz invázió milyen hatással lesz a magyar, illetve az európai gazdaságra. Nagyon sok függ attól, hogy komolyabb háborúvá fejlődik az orosz csapatok betörése ukrán területekre és hosszabb ideig elhúzódik a konfliktus, vagy relatíve gyorsan tudomásul veszi a világ az orosz hódítás tényét, ahogy az a Krím félsziget annektálásakor is történt – elemezte a pillanatnyi helyzetet Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A piac reakciója előre borítékolható volt, gyorsan estek a régiós valuták, majd gyengébben, de stabilizálódtak. Az is kiderült, hogy a kriptovaluták nem töltik be a menekülő valuta szerepét, az arany ára viszont emelkedett, itt érzik biztonságban vagyonukat az emberek.
A szakértő szerint az azonban biztos, hogy az olaj és a földgáz ára emelkedni fog, ugyanez várható az összes mezőgazdasági termék és nyersanyag esetében.
A hazai lakosság a dráguló gáz hatását nem érezné meg, azonban a költségvetésnek hatalmas plusz terhet jelentene, mert azt a veszteséget, ami a rezsiszámlákon keletkezik, valakinek állnia kell. Ez jó eséllyel az állam lenne, mert fel kellene tőkésíteni azokat az állami energiaszolgáltató cégeket, amelyek akár több száz milliárd forint veszteséget is elszenvedhetnek.
Virovácz Péter úgy véli, a korábbi inflációs előrejelzéseket ki lehet dobni, mert megváltozott a helyzet. Várakozása szerint gyorsulni fog az infláció, éves szinten már hét százalék körüli szintre nőhet a pénzromlás mértéke, de nyolc százalék sem elképzelhetetlen. Bár nem nagy a valószínűsége, súlyosabb és hosszan tartó katonai konfliktus esetén akár kétszámjegyű is lehet az infláció éves szinten. Ezzel szemben a növekedésre gyakorolt hatással kevésbé kell számolni, a recesszió esélye nagyon kicsi. Az szinte biztosra mondható, hogy nem omlik össze a magyar vagy az európai gazdaság. Ha nem eszkalálódik a helyzet, a krími forgatókönyv valószínűsíthető, néhány hét után tudomásul veszi a világ az új geopolitikai helyzetet, és visszatér minden a normál kerékvágásba, leszámítva a szankciók fennmaradását.
Kérdésünkre az elemző elmondta, Európa levághatja magát az orosz gázról, hogy megszüntesse energetikai függését Oroszországtól, de annak súlyos ára lesz. Jöhet ugyan LNG (cseppfolyósított gáz) az Egyesült Államokból és máshonnan, de kevés a tanker és kiszolgáló személyzet. Ha ez bekövetkezne, akkor komoly gondok lennének az ellátással. Kérdés, hogy ez mennyire rendítené meg Oroszországot, hiszen kelet felé is el tudja adni a földgázt.
Felvetésünkre, elképzelhető-e, hogy az Egyesült Államok levágja Oroszországot a nemzetközi pénzmozgásokat irányító SWIFT rendszerről (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság) az elemző elmondta, a mai események után bármi elképzelhető. Ha valóban sor kerül arra, hogy levágják Oroszországot a SWIFT rendszerről, az kétségtelenül nagyon súlyos csapás lenne, hiszen nem tudnának nemzetközi utalásokat indítani és fogadni az orosz vállalkozások, legalábbis a hagyományos módon nem. – Hogy erre sor kerül-e, és ha igen, akkor pontosan mikor, azt nem lehet tudni, az tűnik valószínűnek, hogy egyelőre még mérlegelik a szankciókat, bármilyen válaszlépés elképzelhető, egyedül az nem, hogy katonai szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen. Az elkövetkező 24–48 óra döntő lesz, utána már valószínűleg nagyobb biztonsággal lehet látni a jövőt.
