Szigorú feltételekhez kötné Brüsszel a helyreállítási alap forrásainak utalását

Szigorú feltételekhez kötné Brüsszel a helyreállítási alap forrásainak utalását

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szigorú feltételekhez kötné Brüsszel, hogy utalja a helyreállítási alap forrásait, számoltak be a Napi.hu-nak brüsszeli források. Az egyeztetések mindenesetre már megkezdődtek a magyar kormány és az Európai Bizottság között, viszont még sok mindent teljesítenie kellene a kormányhoz, hogy részben lehívhassa az összeget. A vita körülbelül kétezer-milliárd forintról megy, miközben eredetileg 5797 milliárd forint járt volna akkori euróárfolyammal számolva. Ebből a kormány csak a 2511 milliárdos vissza nem térítendő támogatást igényelte, mondván, nem hosszú távú hitelt akar bevonni. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Ágostházy Szabolcs később azt mondta, az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei miatt nem volt opció a közös hitelrész lehívása.

A kormányfő levelet írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, ez kedden került nyilvánosságra. A levél szerint a kormány mégis lehívná a 2500 milliárd forintos hitelszeletet az RRF-ből. A Napi.hu brüsszeli forrásai szerint több kérdésben nehéz lesz dűlőre jutni.

A helyreállítási eszközt (szemben a többéves pénzügyi kerettel) nem lehet bármilyen célra lehívni. Az egységes piacot, az innovációt és a digitális gazdaságot, a kohéziós célokat, illetve a zöldgazdaságot, a fenntarthatóságot kell belőle támogatni. A migrációval kapcsolatos költségek, biztonsági és védelmi kiadások viszont nem részei ennek, miközben Orbán Viktor levele szerint ezt igényelte volna a kormány.

Az Egységben Magyarországért pártjai szerint a tavaly áprilisban még visszautasított uniós hitelkeret lehívása az orbáni gazdaságpolitika kudarcának nyílt beismerése. „Bár a kormány most az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi hitelkeretet, nem lehet kétségünk afelől, hogy erre a pénzre valójában a gazdasági válság és a választási osztogatás miatt kiürült államkassza miatt van szüksége” – fogalmaztak.

Az EU segítségére szerintük az Orbán-kormány aligha számíthat: 3000 milliárd forintnyi uniós támogatást nem kapott meg az ország azért, mert a kormány nem hajlandó antikorrupciós garanciákat bevezetni, az unió pedig nem bízza az adófizetők pénzét tolvajokra. Ha a Fidesz nyer, az uniós pénzek továbbra sem érkeznek meg Magyarországra, és csak megszorításokkal lehet kilábalni a jelenlegi válságból. Ők viszont el tudják hoznia  támogatásokat – írták.

Bősz Anett a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese arról beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, hogy ha a Fidesz marad kormányon, akkor Magyarország továbbra sem fog uniós pénzeket kapni, ezért Orbán Viktor megszorításokat fog végrehajtani. A DK szerint csak az egységes ellenzék győzelme tudja garantálni, hogy Magyarország hozzá fog jutni az uniós pénzekhez, és nem lesznek megszorítások.