Mit adtak nekünk az árstopok?

Mit adtak nekünk az árstopok?

Nem örül az árstopnak egy pécsi kisbolt (Fotó: Kodály Delikátesz / Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Különösebb hírverés nélkül meghosszabbította a kormány az alapvető élelmiszerek árstopját, az már április 30-ig érvényes – vagy addig, ameddig nem vezet hiányhoz.

Nem meglepő, hogy a benzinárstop kényszerű eltörlése után a kormány nem döntött úgy, hogy a tej, a sertéshús és más termékek valódi piaci árával is “megismerteti” a lakosságot, sőt: a listába novemberben került be a tojás és a burgonya. Közben ugyanebben a hónapban rekordot döntött az infláció, 22,5 százalékkal az Európai Unió egyik éllovasa Magyarország, a 43,8 százalékos élelmiszeráremelkedés pedig a legmagasabb érték az unióban.

Felmerül a kérdés, hogy az árstopok milyen szerepet töltenek be ebben a képletben. Sokan már a benzinárstopból sem profitáltak, hiszen a nagyon alacsony jövedelmekből, főleg az alacsony nyugdíjakból általában nem lehetséges komolyabb autóhasználatot finanszírozni.  Ugyanez a helyzet az élelmiszerárstoppal is: semmi nem akadályozza az élelmiszerkereskedelmi szektort abban, hogy az így keletkező veszteséget más termékek árában érvényesítse. Ezeket ki tudják majd fizetni azok, akik számára az árstop sem létkérdés – de nem biztos, hogy azok is ki fogják tudni, akiknek igen. Az árstop túlságosan gyakran segített olyanokon, akiknek nem volt rá szükége, és a fentiek miatt összességében kérdéses, hogy mennyit segített azokon, akiknek igen. Többre mentek volna-e, ha célzottan kapnak segítséget, miközben a nem rászorulók árstopos vásárlásainak más termékekben megjelenő költségét nem ők finanszírozzák?

Volt korábban szó arról, hogy a kormány az infláció megfékezését is az árstop céljának tekinti. Ezt a hatást legnagyobbrészt a benzinárstoptól várták. Az ársapka eltörlése miatti emelkedés valóban meg fog jelenni az inflációban a szakértők előrejelzése szerint, ennyivel tehát visszafogta az inflációt a december 6-ig fennálló lakossági benzinárstop. De a legnagyobb probléma alighanem nem ezzel a két százalékkal van, hanem a maradék 20,5 százalékkal. És még inkább Európa legmagasabb, 38,5 százalékos élelmiszer inflációjával, amely az árstopok dacára képes volt az élre törni ezen a szomorú listán.

Vagyis érdemben az infláció fékezésére sem volt alkalmas ez az intézkedés. Akkor mi mégis az árstop? Leginkább egy fügefalevélnek tűnik, amely alkalmas arra, hogy eltakarja a választók  – és nem a rászorulók!  – elől azt az összetett problémahalmazt, amely az unió legmagasabb élelmiszeráremelkedéséhez vezetett.

Címkék: kormány, koffein, árstop