Ismeretlen magyarok: a kávékirály és a színes tévé atyja

Több mint százezres követőtábora van a Facebookon a Sal Endre szerkesztette Újságmúzeumnak, ahol letűnt korok hőseinek boldog-szomorú élettörténeteiről olvashatunk. Számos elfeledett sors tárul itt fel, sikerre éhes tehetségek, tragikus szerelmek, a történelem viharai vagy váratlan balesetek miatt kettétört karrierek. Sal Endre megrögzötten gyűjti a régi sajtótermékeket, és elszántan kutatja azoknak az embereknek a történetét, akiknek élete mára feledésbe merült, pedig valaha saját koruk legnagyobbjai voltak.

„Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: az emberek és a magyarok” – tartotta Isaac Asimov, de ez a gondolat vezérelte Sal Endrét is legújabb Mi, magyarok című kötetének összeállításánál. A könyvben szereplő 51 élettörténetből és a hozzájuk kapcsolódó meglepő anekdotákból kiderül, mi mindent köszönhet a világ a magyaroknak. Mérnökök, cukrászok, színészek, rendezők, építészek és táncosok, illusztrátorok, írók és szemfényvesztők ők, a huszadik század kultúrtörténetének alakítói, akiknek emlékét nekünk is illő lenne ápolni. Ott van például Barényi Béla mérnök, aki megálmodta a bogárhátú Volkswagent, csakhogy a terveit lemásolta Ferdinand Porsche. Hosszú pereskedés után a bíróság végül Barényi javára döntött, aki csupán egy márkát kért kártérítés gyanánt.

De ki gondolná manapság, hogy a vákuumos kávécsomagolás és az első automata eszpresszó ötlete is egy magyartól, Illy Ferenctől származik! Pedig az általa alapított kávémárka keverékeit ma is kortyolgathatjuk. Ahogy az sem közismert tény, hogy Peter Carl Goldmark alkotta meg a színes televíziót, és az ő fejlesztései tették lehetővé, hogy élőben követhették végig az akkori tévénézők az Apollo–11 holdra szállását.

Nem túlzás azt állítani, hogy Hollywood magyarok nélkül talán létre sem jött volna: elvitathatatlan szerepe volt alakulásában a Tolcsváról származó William Foxnak, aki filmszínházakkal és mozipalotákkal árasztotta el Amerikát, és számtalan színész karrierjét indította el, dollármilliomosból azonban a New York-i tőzsdekrach egyik legnagyobb vesztesévé vált. Vagy megemlíthetnénk George Cukort, a Gázláng és a My fair lady rendezőjét, Lugosi Bélát, a klasszikus horrorfilmek sztárját, de a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző Rózsa Miklóst is, nem beszélve Szőke Szakállról, az évszázad komikusáról, aki a Casablanca főpincérét alakította.

Rajtuk kívül is számos magyar származású művész fordult meg az álomgyárban. A nagydorogi születésű Bánky Vilma gépírónőként tengette életét, amikor a Budapestre érkező Samuel Goldwyn megpillantotta arcképét, és szerződést ajánlott a lánynak. Bánky Vilma hamar a némafilmek első számú dívája lett, ahogy nagy kedvencnek számított az egyszerű varrónőből sikeres sztárrá vált Ilona Massey (Hajmássy Ilona) is, aki Marilyn Monroe-val is játszott együtt.

A Mi, magyarokat nemcsak ezekért a történetekért érdemes felütni, az egyes portrékhoz kapcsolódva számos érdekességet vet még fel Sal Endre, mintegy felkínálva a lehetőséget olvasójának, hogy továbbkutakodva merüljön el a múlt rejtelmeiben.

Sal Endre: Mi, magyarok – 51 hihetetlen történet a nagyvilágból. Libri Kiadó, 2019. 5499 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg november 22-én!