Turczi István legújabb verseskötete, a Reggelre megöregszünk 2022 októberében jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában. A szerző 2017 és 2022 között írt verseit tartalmazza. A szép kivitelezésű könyv borítója hófehér, a gerincből egy fa nő ki; a fedőlapon kopasz, fekete ágakkal, a hátlapon ugyanennek másik fele zöld lombozattal.
Az öregedés, az elmúlás mint az emberi lét örök és meghatározó tapasztalásai mindig is foglalkoztatták a költőket. Bár a költészet örök, a költő megöregszik, jobb esetben. De miről ír egy idősödő költő? Az ifjúkori problémákon, a nagy szerelmeken és az életközépi válságon túl van. Számvetést is készített, talán évente többet is. Mi marad? És: ki marad… Egy kor után az ember észreveszi, hogy fogynak a családtagjai, barátai, egykori iskolatársai, tanárai, mesterei.
Turczi kötetének jó néhány verse a gyász fájdalmából született. Az egész kötetnek őszitáj-hangulata van. Avarszagú, mindenszentekiég-színű. Nyomaszt, ugyanakkor meg is nyugtat. Mint forró teával a kezünkben, egy meleg szobából nézni a vihart. Olyan ember szól hozzánk, aki már sokat megélt, ám élete még nem ért véget. Az élmények, mint a fűszerek a forralt borban, összeérnek. Kívülről, felülről nézi a világot, ha divatos és túl sokat használt szóval akarnám mondani: letisztultan.
Felmerülnek olyan kérdések, hogy vajon ki ő ahhoz képest, aki valaha volt. Hogy még mindig ugyanaz az ember-e, akkor is, ha az a világ, ami most van, már nem ugyanaz a világ, ami volt. Ház és haza kérdései is ezek. Hűségé és a mindenhol a nyomunkban lihegő démonainké. Mert már nincs előttünk az egész élet, már nem lehet mindent jóvá tenni, csak megbocsátani és megbocsáttatni.
A hívők az örök életben hisznek, a művészek a művészet halhatatlanságában. Mert ha a görög istenek emberbűneik alatt le is hullottak az égből, az ambrózia örök. „Az idő minden és alig van belőle. Múlását csak az ember számolja. Csak térbe vetítve, átviteleken át ragadhatja meg. Pillanatokra az elillanót (…) A Reggelre megöregszünk a szép élet élvezetének és gyászának kötete” – írja Szirák Péter a könyv utószavában. Akinek már van mire visszatekintenie, fáradt, lassan él. És talán, mert nem siet, alaposabban kiélvezi a pillanatot, nem rohan el a lényeg mellett.
Turczi új kötete klasszikus elmúláslíra, ugyanakkor sokrétű, egészen mai művek tárháza. Megidézi a régi nagyok szellemét, párbeszédet folytat velük, reflektál rájuk, így folytatva a hagyományt, így beleolvadva a létezés örök körforgásába.
Turczi István: Reggelre megöregszünk. Scolar Kiadó, 2022. 3999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/47. számában jelent meg november 18-án.
