Miközben az Alternatíva Németországnak (AfD) a népszerűségi mutatókban már megelőzte a kormányzó szociáldemokratákat, pártok feletti baloldali mozgalom elindítását jelentették be a napokban Berlinben.
Az Aufstehen (Talpra!) nevű szerveződés baloldali választ kíván adni az alapítók által jobboldali populistaként jellemzett ellenzéki párt, az AfD sikerére. A mozgalmat a Die Linke parlamenti frakciójának egyik társelnöke, Sahra Wagenknecht kezdeményezésére indították el. Az Aufstehen célja társadalmi bázist teremteni a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Die Linke és a Zöldek megújításához és összefogásához a pártok által elért választók csoportjainál szélesebb rétegek és pártpolitikai értelemben hontalan választók megszólításával.
Mint Wagenknecht a chemnitzi eseményekre utalva fogalmazott, nem akarják átengedni az utcát a jobboldali populistáknak, akiket nem azért követnek olyan sokan, mert gyűlölik a külföldieket, hanem azért, mert úgy érzik, hogy a politikusok cserben hagyták, elutasították őket. Az ambiciózus politikus végső célja a hatalom megszerzése, egy hangsúlyosan baloldali kormány megalakítása Németországban.
Orbán Viktor, a precedens - Magyar Hang
Hogyan kerül szembe a többségi akarat a liberális demokráciával?
Wagenknecht jól érzi, hogy a német baloldal válságban van. Ezt jól mutatja, hogy vezető ereje, az SPD 2013-ban még 25,7 százalékot ért el a választásokon, legutóbb 2017-ben azonban már csak 20,5-et. A szociáldemokraták népszerűsége azóta a mérések szerint 16 százalékra zsugorodott, sőt már egy százalékkal megelőzte őket az AfD is. Közben stagnál a Die Linke és a Zöldek támogatottsága is, miközben a bevándorlás kérdésében kemény álláspontot képviselő szabaddemokraták (FDP) erősödtek.
A mozgalom most a parlamenten kívüli erőket és gondolkodókat is felkarolva adna új lendületet a baloldalnak. Nagy kérdés, hogy milyen sikerrel, hiszen a megújítani kívánt pártok vezetése finoman szólva is visszafogottan reagált a kezdeményezésre.
Az SPD főtitkára, Lars Klingbeil szerint az Aufstehen csupán a Die Linke belső harcainak következménye, a Zöldek társelnöke, Robert Habeck pedig úgy vélte, hogy az utóbbi évek politikájával szemben nem a pártrendszeren kívülről, hanem annak keretein belül kell alternatívát kínálni. Nem igazán tetszik ez az elképzelés a Die Linke egyes vezetőinek sem, úgy gondolják ugyanis, hogy az Aufstehen mindenekelőtt számukra jelent kihívást, a sikere marginalizálná a pártot.
A nép nevében, de a nép felett kormányoznak – Magyar Hang
Az emberek, akik saját kezükbe akarták venni a döntést a populisták hatalomra juttatásával, még távolabb kerültek az önrendelkezéstől. A Mi a populizmus című könyvről.
Az Aufstehen szembeállítása az AfD-vel egyben újabb jele annak, hogy a német társadalom gondolkodásában mennyire központi helyet foglal el a bevándorlás kérdése. Mint a chemnitzi fejlemények is mutatták, ez a probléma mind jobban megosztja a lakosságot, s a politikai paletta mindkét oldalán a radikális gondolkodásnak nyit teret.
Wagenknecht kezdeményezésének sikere a parlamenti politizálásban is erősíthetné ezt a polarizáltságot, továbbá – Angela Merkel pártjának malmára hajtva a vizet – nagy eséllyel megállíthatná az AfD erősödését. Már csak azért is, mert a politikai rendszert támadó gondolatot nem sajátíthatnák ki a jobboldali populisták. Az önmagát egymással szemben meghatározó radikálisan gondolkodó baloldal és a populista jobboldal azonban nem mindenben mond ellent egymásnak. Azonos, az atlantista fősodort bíráló álláspontot képviselnek az Amerikához és Oroszországhoz viszonyulás kérdésében.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.
