HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Nagy-Albánia ...

Nagy-Albánia ante portas

HIRDETÉS

Aki tíz évvel ezelőtt utópiának vagy riogatásnak tartotta azt, hogy hamarosan megvalósulhat az albánság évszázados álma, mostanra döbbenettel figyeli a legfrissebb fejleményeket a közös albán államról. Legutóbb Hashim Thaci koszovói államfő üzente meg: ha az Európai Unió kirekesztő az országával szemben, napirendre fog kerülni az egyesülés Albániával, de akár az albánok lakta Dél-Szerbiával is. S bár a mostani fenyegetésígéret apropója csupán az volt, hogy az unió hosszú évek óta nem törli el a vízumkényszert a koszovói állampolgárokkal szemben, valójában ennél sokkal fajsúlyosabb politikai sakkjátszmának lehetünk tanúi.

HIRDETÉS

Nevezetesen annak, hogy – a kezdeti várakozásokkal ellentétben – a szerb-albán megbékélés ügye teljesen elakadt, így Pristina politikai nyomásgyakorlással próbálja kikényszeríteni a status quo megváltoztatását. Ennek láthattuk újabb állomását május végén, amikor a ROSU koszovói különleges rendőri alakulat belépett Észak-Koszovóba, ahol számos szerbet, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával. Az akció Zubin Potoknál erőszakba torkollott, de még nemzetközi vihart is kavart, mivel az albán hatóságok nem álltak meg a helyiek előállításával: az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) egyik orosz tagját, Mihail Krasznoscsenkovot is elvitték, amire Moszkva azonnal reagált. Az orosz külügy az akciót a nem albán nemzetiségű lakosság megfélemlítését célzó újabb provokációnak nevezte, és követelte a misszió orosz alkalmazottjának azonnali kiszabadítását.

Habár a koszovói hatóságok azt kommunikálják, hogy csupán a szervezett bűnözés ellen léptek fel, sokan arra gyanakodnak, Pristina ezzel kívánja tesztelni a nyugati közvéleményt, meddig mehet el abban, hogy felülírja azokat a megállapodásokat, amelyekre korábban rábólintott a legfiatalabb európai állam.

Mindenekelőtt le kell szögezni, Koszovó függetlenségének egyik feltétele volt, hogy – Nagy-Albánia létrejöttét megelőzendő – az ország a jövőben nem vehet át albán állami jelképeket. Persze aki napjainkban ellátogat Koszovóba, a hivatalos mellett bőségesen láthat albán zászlókat is – ezt aligha lehetne megtiltani a lakosságnak. Albániai testvéreikhez hasonlóan ők is óriási arányban támogatják az egyesülést, amelynek első lépései már meg is történtek. December végén például bejelentették, hogy megszűnt a határ Koszovó és Albánia között (mostanra csak egy közös ellenőrző pont maradt, a munkát márciusban fejezték be). De Pristinának van egy másik nagy vállalása is, amelyre még a 2013-ban Brüsszelben megkötött szerb-koszovói megállapodás kötelezné. Ennek értelmében meg kell alakítani az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ennek viszont nyoma sem látszik. Sőt, május végén Thaci egyenesen kimondta, esze ágában sincs a 2013-as megállapodást teljesíteni.

Mondani sem kell, Tirana rendkívül lelkesen fogadja a legújabb híreket. Edi Rama albán miniszterelnök még tavaly mondta, hogy országa bátorítja a Belgrád és Pristina közti végleges megállapodást, mivel az lehetővé teszi majd Albánia és Koszovó egyesülését. Jól jelzi az események felgyorsulását, hogy koszovói kollégája most már arról beszélt, hogy az ő részükről az egyesülés parlamenti határozattal, de akár népszavazással is elfogadtatható lenne. Pedig annak idején az alkotmányból kihagyták a népszavazás lefolytatásának lehetőségét, mert sokan Albánia és Koszovó egyesülésétől tartottak. Ma már ez sem akadály.

HIRDETÉS
A híd, ami két világot választ el egymástól | Magyar Hang

Ezért mostanra egyre több szakértő kész tényként kezeli, hogy Nagy-Albánia hamarosan valósággá válik, ha jogilag nem is, de facto mindenképpen. Ez ellen a saját gondjaiba belefeledkező uniós országok mintha nem is akarnának tenni. Őket szemmel láthatóan nem érdekli Aleksandar Vucic szerb elnök kijelentése, miszerint ha valóban népszavazást tartanak Albánia és Koszovó egyesüléséről, arra Szerbia komoly és felelősségteljes módon reagál majd. Hogy ez pontosan mit jelentene, a szerb elnök már nem részletezte, annyi viszont bizonyos: Belgrád már az Európai Unió felé is jelezte, hogy készek fegyveresen is beavatkozni, ha a szerbség veszélybe kerül.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,585lájkolóTetszik
2,782követőKövetés
18,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mintha eltompulna az ország – Magyar Hang-ajánló

Frei Tamás-, Veres Pál-, Eörsi László- és Bodzsár Márk-interjú. Ki Mészáros Lőrinc csendes társa? Milyen egy 26 éves polgármester? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Alkalmasnak találja az EP jogi bizottság az új magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért

A jelenleg Magyarország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője ellenszavazat és tartózkodás nélkül vette az akadályt.

Példaképek