Megrázó fotók és beszámolók láttak napvilágot az interneten azután, hogy egy ismeretlen hackercsoport megszerezte a kínai Hszincsiang tartománybeli rendőrség adatbázisát, és eljuttatta azt a világ vezető lapjainak. Az interneten is megjelent „Hszincsiangi rendőrségi fájlok” közel háromezer rendőrségi fotót tartalmaznak azokról az ujgurokról, akiket a rendőrség valamilyen oknál fogva letartóztatott, de a fényképek között olyanok is vannak, amelyek az átnevelőtáborokban készültek.
Ezekből az látszik, hogy a muszlim valláshoz tartozó, „átnevelésre” ítélt ujgurokat a táborokban fegyveres őrök figyelik, az őrtornyokból pedig mesterlövészek pásztázzák őket, hogy szökés esetén tüzeljenek rájuk. Utóbbi abból a szintén most nyilvánosságra hozott utasításból derül ki, amely szerint a szökni próbálókra azonnal tüzet kell nyitni. A fogvatartottakat bekötött szemmel, megbilincselve szállítják minden alkalommal, beleértve az olyan eseteket is, amikor kórházba viszik őket.
A hivatalos kínai kommunikáció szerint a hszincsiangi táborokban csupán terrorellenes, deradikalizációs műveleteket hajtanak végre a hatóságok, az ujgurok pedig önként vállalják, hogy részt vesznek ezeken a tréningeken. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján azonban szó sincs erről. Mint kiderült, sokakat csak azért tartóztatott le a rendőrség, mert a vallásukra utaló szimbólumokat használtak, de olyan is előfordult, hogy valakinek az volt a „bűne”, hogy iszlám többségű országba utazott korábban. Hogy mennyire abszurd ürügyekkel tartóztatják le az ujgurokat, arra jó példa az a fiú, aki azzal vált gyanússá, hogy nem ivott alkoholt, és nem dohányzott: a hatóságoknak ez már elegendő indok volt ahhoz, hogy vallási elhajlással gyanúsítsák meg. Az ítélet: 10 éves börtönbüntetés, terrorizmus vádjával. A szabadon böngészhető adathalmaz azonban még ennél is abszurdabb eljárásokat tartalmaz, ami után teljesen hiteltelennek tűnik minden magyarázkodás Pekingtől. A dokumentumok a BBC szerint erős bizonyítékot adnak arra, hogy az ujgur identitás kimutatásának tiltása valóban létezik, és arra is, hogy a szálak egészen Hszi Csin-pingig, a kínai államfőig vezetnek.
Mindezek után megdöbbentő, hogy a világ országainak a mai napig nem érte el az ingerküszöbét, ami Kínában zajlik. Pedig most már a hivatalos statisztikák is önmagukért beszélnek: Hszincsiangban – ahol a lakosság felét ujgurok adják – 2017-ről 2018-ra negyedével csökkent a születésszám, a tartományon belüli két, főként ujgurok lakta régióban pedig három év alatt 60 százalékkal kevesebb gyermek jött világra. Kutatók szerint a kínai hatóságok rendszeresen terhességi teszteknek vetik alá a kisebbségi nőket, és százezreket köteleznek sterilizációra, abortuszra és méhen belüli fogamzásgátló eszközök használatára. Ami az utóbbit illeti, 2014-ben még „csak” 200 ezer ilyen eszközt ültettek be Hszincsiang tartományban, 2018-ban azonban már 330 ezret. De a művi meddővé tételek terén is egyértelműen kirajzolódik az ujgurokkal szembeni népesedéspolitika: miközben 2016 és 2018 között Kínában csökkent, addig Hszincsiang tartományban tízszeresére nőtt az ilyen beavatkozások száma.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főképviselője a közelmúltban Hszincsiangba látogatott, ám az csalódást keltő volt: a vizit nagyjából kimerült abban, hogy a diplomata jelezte, célja nem a vizsgálat volt. Bachelet arra ösztönözte Pekinget, hogy vizsgálja felül „terrorizmusellenes” politikáját annak érdekében, hogy az megfeleljen az emberi jogi normáknak. Az emberi jogi szervezetek éles kritikával illették a politikust, amiért az túlságosan békülékeny hangot ütött meg a kínaiakkal. Ám mostanra egyre többen vannak azok, akik úgy látják, hogy az ENSZ-nek tulajdonképpen már semmi befolyása nincs Kínára, így Peking addig folytatja „átnevelési” programját, amíg csak akarja.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/23. számában jelent meg június 3-án.
