A lengyel kormány népszavazást hirdetett október 15-ére, a parlamenti választás napjára. A választókat többek között „több ezer illegális bevándorló” befogadásáról, határzárról és a nyugdíjkorhatárról kérdeznék.
Négy kérdésben kezdeményez népszavazást a parlamenti választással egy időben a lengyel kormány – ezt a hétvégén, illetve hétfőn jelentették be a lengyel kormánypárt, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) politikusai. A lengyel kormány ezzel a lépéssel gyakorlatilag a Fidesz receptjét alkalmazná: a magyar kormány 2022-ben, szintén a parlamenti választással egy időben bocsátotta szavazásra az általa gyermekvédelminek nevezett népszavazás kérdéseit, ám a referendum így is érvénytelen lett.
A lengyel kormány most az alábbi kérdést bocsátaná népszavazásra: „Támogatja-e Ön a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kötelező befogadási mechanizmus keretében?"
A kezdeményezés kísértetiesen emlékeztet a Fidesz 2016-os migrációs népszavazása is. A magyar kormány akkor azt a kérdést tette fel a választópolgároknak: egyetértenek-e azzal, hogy „az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A kérdés akkor az európai migrációs válság és a kötelező befogadási kvóták ötlete kapcsán merült fel. A lengyel népszavazási kezdeményezés apropóját pedig az adja, hogy többéves tárgyalások után az uniós belügyminiszterek június elején megállapodtak a menekültügyi politika reformjáról, amelyet Magyarország és Lengyelország is hevesen ellenez.
A migrációs csomag értelmében a menekültek befogadása többé nem önkéntes, hanem kötelező lenne az európai uniós tagországok számára, évente legalább 30 ezer embert osztanának szét köztük az új uniós mechanizmus szerint. Azok az országok pedig, amelyek nem akarnak menekülteket befogadni, személyenként 20 ezer eurós kártérítést fizethetnek a menedékkérők befogadása helyett. Ez utóbbi lehetőségre nem tér ki a lengyel kormány népszavazási kezdeményezése, ahogy arra sem, hogy utólag Lengyelország és Magyarország mellett több más uniós ország is kételyeit fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, többek között Németország is további tárgyalásokat tart szükségesnek, így egyelőre még az új elosztási mechanizmus jövője is kérdéses.
Egy másik kérdés lényege, hogy támogatják-e a választók a Lengyel Köztársaság és a Belarusz Köztársaság határán álló határzár lebontását. Mariusz Blaszczak védelmi miniszter hétfői Twitter-videójában azzal indokolta a határ megerősítését, hogy „Lengyelország lehet Putyin következő célpontja”, a biztonságuk pedig valódi veszélyben van. Ezért erősítik következetesen a lengyel hadsereget, és ezért építenek határkerítést a fehérorosz és orosz határon. Itt egyúttal azzal vádolta Donald Tuskot, hogy lebontaná a határzárat, és az meg sem épült volna, ha nem a PiS kormányoz. A lengyel-belarusz határ megerősítéséről még azelőtt döntött a lengyel parlament, hogy Oroszország 2022 februárjában lerohanta volna Ukrajnát. Az ideiglenes határzár építése két évvel ezelőtt kezdődött, és az elsősorban a Fehéroroszország irányából érkező migrációs hullám feltartóztatására szolgált.
Népszavazásra bocsátana a lengyel kormány két olyan kérdést is, amelyekkel az ellenzék vezető erejét, a Donald Tusk vezette Polgári Platformot (PO) veszik célba. Az egyik felvetés, hogy egyetértenek-e a választók a nyugdíjkorhatár megemelésével. Lengyelországban a nyugdíjkorhatárt a PO kormányzása idején emelték meg 67 évre, majd 2015-ben a PiS csökkentette ismét 60 évre a nőknél és 65 éve a férfiaknál. A másik pedig, hogy egyetértenek-e az emberek az állami tulajdonú vállalatok kiárusításával. Jarosław Kaczynski, a PiS elnöke a kérdésről szóló bejelentés kapcsán azzal vádolta Donald Tuskot, hogy kormányra kerülése esetén Németország beépített embereként az lenne a feladata, hogy külföldi kézre játssza a lengyel közvagyont.
Oroszország ukrajnai inváziója előtt Lengyelország Magyarország legszorosabb szövetségesének számított az Európai Unióban, a két ország egymást támogatva lépett fel többek között a migráció kérdésében, amelyet a PiS-és a Fidesz-kormányok egyaránt elleneznek. Az ukrajnai háború kapcsán azonban eltérő álláspontot foglal el a két ország: Lengyelország élen jár az újabb Oroszország elleni szankciók követelésében, és abban, hogy a nyugati hatalmak minden téren, fegyverekkel is támogassák Ukrajna önvédelmi háborúját.
Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a Magyar Hang Reptér című műsorában ezen kívül arról is beszélt: a lengyel kormány a választási kampányan sem folytat komoly EU-ellenes propagandát. Azokban a kérdésekben, amelyekben Magyarország és Lengyelország is szembehelyezkednek az EU-val – ilyen a migrációs csomag és az ukrán gabonaimport tilalma – szerinte Lengyelország Magyarországtól függetlenül is kiállna, és nem látja jelét annak sem, hogy a két ország különösebben koordinálná a fellépését ezekben a kérdésekben.
Közös ugyanakkor, hogy mindkét országgal szemben zajlik a jogállamisági eljárás. – Az ukrán-orosz háború miatt Lengyelország sokkal nagyobb szerepet tudna játszani az európai politikában, mint most. Ez azért nem sikerül, mert olyan kormánya van, amely jogállamisági vitában áll az Európai Unióval – mondta a szakértő, aki úgy látja: az unióval való szembeszegülést inkább a PiS koalíciós partnere, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett Szuverén Lengyelország ambicionálja, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a PiS a választás után akár meg is szabadulna koalíciós partnerétől, és ezzel a jogállamisági problémától is, amennyiben az általa megszerzett mandátumok száma ezt lehetővé tenné.
