A Washington Post értesülései szerint James E. Risch republikánus szenátor példátlan lépésre szánta el magát: megakadályozza a fegyvereladást Magyarországnak, amiért a magyar kormány megakasztotta Svédország NATO-csatlakozását. A Külügyi Kapcsolatok Bizottságának vezető politikusa szerint az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok egyre ellenségesebbé váltak, mert Budapest megnehezíti az Oroszország ukrajnai háborújára adott nyugati válaszlépéseket. A republikánus képviselő a lap szerint egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást blokkol. Ennek a szokatlan lépésnek az a célja, hogy nyomást gyakoroljon Budapestre a katonai szövetség bővítésének blokkolása miatt.
A The Washington Postnak adott nyilatkozatában Risch azt mondta, hogy Magyarországnak engedélyeznie kell Svédország NATO-tagságát, ha szeretné a fegyvercsomagot, amely 24 darab, HIMARS rakétaindító egységhez való elemet, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt. A Budapestnek történő új fegyvereladások fékezésére vonatkozó döntés jól mutatja a NATO-tagok növekvő haragját Magyarországgal szemben – korábban alig volt arra példa, hogy NATO-tagország esetében akadályozták volna a fegyvereladásokat.
– Egy ideje már közvetlenül kifejeztem aggodalmaimat a magyar kormánynak azzal kapcsolatban, hogy nem hajlandó előrelépni a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazás ügyében – mondta Risch. – Már június van, és még mindig nem történt meg a szavazás, ezért úgy döntöttem, hogy az új amerikai haditechnikai eszközök eladása Magyarországnak felfüggesztésre kerül” – tette hozzá.
Minden jelentős fegyvereladáshoz a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak elnökének és rangidős tagjainak kell engedélyt és jóváhagyást adniuk, mielőtt az eladást a külügyminisztérium nyilvánosan bejelenti. Risch kifogása megakadályozza, hogy a külügyminisztérium tovább léphessen az értékesítési folyamatban. A külügyminisztérium szóvivője nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mondván, hogy a tárca nem kommentálja a „folyamatban lévő fegyvereladásokat”. A magyar kormány szóvivője sem válaszolt az amerikai lap megkeresésre.
Risch döntésére akkor került sor, amikor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden a Fehér Házba látogatott, hogy összehangolják a stratégiát a nyáron Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozóra, ahol Biden elnök és Stoltenberg reméli, hogy előrelépést jelenthetnek be Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Magyarország és Törökország döntése, miszerint késleltetik Svédország csatlakozásának ratifikálását (ehhez a szövetség összes jelenlegi tagjának támogatása szükséges), azzal a kockázattal jár, hogy a szövetséget megosztottnak állítja be.
A lap szerint Magyarország mind a NATO, mind a 27 tagú Európai Unió vétójoggal rendelkező tagjaként hatalmas nemzetközi befolyással rendelkezik. Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta az Ukrajnának nyújtott európai védelmi finanszírozást, megakasztotta a szankciós csomagokat és elmélyítette az Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatokat, ami azzal a váddal illette Budapestet, hogy Putyin trójai falovaként működik.
Magyarország nyilvánosan nem jelentette be a HIMARS megvásárlására irányuló kérelmét, de a Szabad Európa januárban a védelmi minisztérium tisztviselőire hivatkozva arról számolt be, hogy Budapest fontolgatja a vásárlást. Lengyelország a múlt hónapban vette át az első M142 HIMARS-okat, és további mintegy 500 darabot kíván vásárolni.
A Honvédelmi Minisztérium szerda délután közleményben reagált a cikkre a Hvg.hu-nak. Ebben azt írták: „az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette. A Honvédelmi Minisztériumnak nem áll szándékában HIMARS rakétarendszert vásárolni”.
