Amerikában nincs nyári politikai uborkaszezon. Már csak bő három hónap, és jön az elnökválasztás: vagy meg tudja őrizni Donald Trump a székét, vagy át kell azt adnia Joe Biden egykori alelnöknek.
Rájár a rúd az elnökre: a napokban volt kénytelen lemondani a Jacksonville-be, Floridába tervezett republikánus jelöltállító konvenció több kísérőprogramját, miután sorban mondták le mondvacsinált indokokkal a jellemzően idős, ezért a koronavírusnak potenciálisan kitett politikusok a részvételt. Márpedig Floridára nagy szüksége lenne az elnöknek: Joe Biden majdnem minden kulcsfontosságú államban vezet előtte a jelenlegi felmérések szerint, így ebben a déli államban is, és könnyen lehet, hogy pont ez a népes, tehát sok elektort delegáló állam lesz a mérleg nyelve – ahogy volt 2000-ben is, amikor, bár Al Gore több szavazatot kapott, de vitatott szavazatok megsemmisítésével a bíróságok George W. Bushnak ítélték Florida elektori szavazatait, a republikánus jelölt lehetett az elnök.
Az elmúlt napokban a vezető hír az Államokban mégsem ez volt, vagy a koronavírus egyre zabolátlanabbnak tűnő terjedése (pár napja már közel 80 000 fertőzöttet találtak egyetlen nap alatt, és a napi elhalálozások száma újra 1000 fő felett van), hanem a demokrata párt progresszív irányzatához tartozó Alexandria Ocasio-Cortez egyik kéviselőházi beszéde.
A most 30 éves, és megválasztásakor a valaha volt legfiatalabb képviselőnő azután egy nappal jelentkezett szólásra, hogy Ted Yoho floridai politikus kamerák előtt megjegyzést tett rá, majd arra rá pár nappal az alsóházban nyilvánosan elnézést kért tőle. Bár a bevett szokások szerint az elnézéskérést illik elfogadni, Ocasio-Cortez mindenkit meglepve nem így tett.
Az ügy előzménye, hogy a képviselőnő, amikor a Capitoliumba tartott szavazni, szembetalálkozott Yohoval. Mivel nem sokkal előtte Yoho a New York-i bűncselekények számának növekedését a munkanélküli szegényekre fogta, a képviselőnő ezt a megjegyzését „visszataszító”-nak nevezte, mivel álláspontja szerint a szegények által elkövetett bűncselekmények száma jelentősen visszaszorítható lenne, amennyiben több forrás menne oktatási, szociális, közösségi, családsegítő és ifjúsági programokra. „Elment az eszed”, mondta ekkor a képviselő, amire a képviselő asszony azzal válaszolt, hogy „Faragatlan!” A beszámolók szerint amikor a két törvényhozó egymástól elvált, Yoho maga elé mormogta, hogy „kiba... szuka”, amit a képviselőnő magára vett.
„Egyetlen másik képviselőtársam sem beszélt még velem így azelőtt”, állította Ocasio-Cortez. Yoho először egy no kommenttel próbálta lezárni az ügyet, ám miután a képviselőházban többen is bocsánatkérésre szólították fel, mégis elnézést kényszerült kérni.
Yoho tagadta, hogy tiszteletlen lett volna, vagy ha a képviselőnő úgy érezte, akkor elnézést kér a szavaiért. Tagadta, hogy „New York-i képviselőtársát” (nevén nem nevezte) a „kiba... szuka” kifejezéssel illette volna, és felemlegette, hogy ő is a szegénységből küzdötte fel magát, illetve neki is van felesége, lánygyermekei, tehát ilyet nőre jó szívvel amúgy sem mondhat, majd azzal zárta, hogy amennyiben túl szenvedélyesnek érzik, nem tagadja, nagy szenvedéllyel szereti Isten, a hazáját és a családját.
Ocasio-Cortez a válaszában kiemelte, hogy nem csak őt, és a választóit, hanem minden képviselőnőt és minden nőt megsértett a képviselő a szavaival. Ocasio-Cortez szerint azért fontos ez az eset, mert nem egyedülálló, hanem kulturálisan beágyazott, elfogadott ez a fajta beszéd a nőkkel szemben.
Felemlegette azt is, hogy tavaly még az Államok elnöke is azt üzente neki, hogy „menjen haza”, mintha ő nem tartozna ide, Amerikába, mintha egy másik ország lakója lenne (a képviselőasszony amerikai születésű, bár Puerto Rico-i származású, ám a Puerto Rico-iak is amerikai állampolgárok), a floridai kormányzó, Ron DeSantis pedig egy „valamicsodának” nevezte őt megválasztása után. Mint mondta, ez a fajta dehumanizáló nyelvezet nem csak nők, de mások felé is folyamatosan jelen van a közbeszédben. Nem fogadja el, hogy a képviselő a feleségére és a lányaira hivatkozik, pajzsként tartva maga előtt őket, hiszen ő maga (Ocasio-Cortez) is valaki lánya, s bár apja már nem él, nem úgy nevelték a szülei, hogy ilyen sértéseket szó nélkül tűrjön, és nem fog olyan példaként elől járni unokahúgai és más fiatal lányok számára sem, hogy ilyen bocsánatkéréseket elfogadjon.
Szerinte, ha Yoho képviselő számára ez a fajta nyelvezet más nőkkel szemben elfogadható, akkor ezzel jóváhagyta azt is, hogy az ő feleségét és lányait is így nevezzék, és ezt ő az ő nevükben sem fogja engedni. Önmagában az, hogy valakinek felesége vagy lánya van, még nem tesz senkit sem tisztességessé, állította, majd hozzátette, hogy egy tisztességes ember nem azért kér elnézést, hogy mentse a jó hírét, vagy hogy szavazatokat szerezzen, hanem, hogy jóvátegye a szavaival okozott kárt.
Nancy Pelosi, a képviselőház elnökasszonya, úgy nyilatkozott, hogy „nem is lehetne büszkébb” a képviselőnőre, és hogy úgy tűnik, a republikánus oldalon egyesek úgy gondolják, hogy attól még, hogy az elnök ilyen nyelvezetet használ nőkre, nekik is szabad. A demokrata vezető, David Hoyer, reméli, hogy „Yoho képviselő úr bocsánatkérése őszinte volt”, és hogy „ez tanulság mindannyiunk számára, hogy ne beszéljünk durván senkivel sem.” A republikánus vezető, Kevin McCarthy szerint Ocasio-Corteznek „el kéne fogadnia a bocsánatkérést”, hiszen Amerikában ez a szokás, nem pedig az, hogy egy elnézéskérés után valaki felszólaljon a képviselőházban, és azt méricskélje, hogy számára ez elég őszintének tűnik-e, vagy nem.
A liberális Huffington Post szerint a legerősebb nőjogi beszéd volt ebben a generációban. Hasonlóan vélekedett a Bloomberg véleménycikkének szerzője is.
Yolo már 2019 végén bejelentette, hogy négy ciklus után nem indul újra a képviselői tisztségért, Ocasio-Cortez újraválasztása elég valószínűnek tűnik. A botrány óta egy keresztény jótékonysági szervezet megkérte Yoho képviselőt, hogy mondjon le a náluk viselt tisztségéről, állítja a Washinton Post.
