Mint megírtuk, pénteken Észak-Korea ICBM (Inter Continental Ballistic Missile) osztályú, interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amely mintegy 200 kilométerre Hokkaido szigetétől – Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó körzetben – csapódott be a tengerbe. Ez már a második feltételezett ICBM-kísérleti kilövés ebben a hónapban – egy korábbi, november 3-án kilőtt rakéta a jelek szerint kudarcot vallott, ugyanis Japán felett a darabjaira esett.
– Észak-Korea továbbra is soha nem látott gyakorisággal hajt végre provokatív akciókat – mondta Kisida Fumio japán miniszterelnök pénteken újságíróknak az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) bangkoki találkozóján. – Szeretném ismételten leszögezni, hogy ezek az akciók elfogadhatatlanok – tette hozzá.
Kamala Harris amerikai alelnök az APEC-csúcs margóján Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada vezetőivel együtt rendkívüli sajtótájékoztatón ítélte el a kilövést. – Észak-Korea legutóbbi magatartása az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is szemérmetlenül megszegte. Ez destabilizálja a térség biztonságát és szükségtelenül növeli a feszültséget – nyilatkozta az amerikai alelnök. Szerinte Phenjan semmit sem nyerhet a folyamatos provokációkkal, de azt eléri, hogy az országgal szembeni szankciók erősödjenek, még jobban elszigetelve őket.
Idén nagyon rákapcsolt Phenjan a rakétakísérletekre: eddig már 34 napon indítottak ilyen eszközt, és ezek között arra is volt példa, hogy 24 óra alatt többet is fellőttek. A leltár cirkáló- és ballisztikus rakétákat egyaránt tartalmaz, de az utóbbiakból volt több.
A két rakétatípus között egyébként jelentős különbségek vannak: a ballisztikus rakéta a Föld légkörén kívülre kerülve siklik az űrben, majd újra belép a légkörbe, ahol a gravitációt kihasználva jut el a célpontjáig. Ezek az indítás után jellemzően nem manőverezhetők, ellentétben a cirkálórakétákkal: az utóbbit sugárhajtómű hajtja, és a repülés során a Föld légkörén belül maradnak, ráadásul a repülőgépekhez hasonló vezérlőfelületek segítségével manőverezhetők.
A naver.com dél-koreai hírportál arról ír: északi szomszédjuk harciassága az új szöuli elnök, Jun Szokjol (Yoon Suk-yeol) májusi beiktatása után pörgött fel. Azóta legalább hetven kilövésen vannak túl – kis hatótávolságú ballisztikus rakétával indítottak, majd lőttek ki interkontinentális ballisztikus-, cirkáló-, valamint föld-levegő rakétákat is. Ez nem volt olcsó mulatság Phenjannak: a kilövések összköltsége meghaladja a 300 milliárd vont, vagyis a 230 millió dollárt.
Az élelmiszerhiányban szenvedő Észak-Korea a koronavírus-járvány előtt évente 70 millió dollár értékben importált rizst Kínából, így most a levegőbe puffogtattak több mint három évnyi élelmiszer vásárlására elegendő pénzt. Ebből az összegből a sokat nélkülöző helyi lakosságot lehetett volna megmenteni az éhínség elől.
A kommunista rezsim hadserege különösen aktív volt e hónap elején: csak november másodikán és harmadikán becslések szerint 170 millió dollár értékben lőttek fel rakétákat. Bruce Bennett, a Land Research Institute amerikai agytröszt vezető kutatója a Radio Free Asiának arról beszélt: november másodikán 25 rövid hatótávolságú rakétát indítottak, és ezek kilövésenként 2-3 millió dollárba kerülnek.
Ennél jóval drágábbak a nagyobb hatótávolságú fegyverek: a Koreai Védelmi Kutatóintézet 20-30 millió dollárra becsülte az észak-koreai rakéták kilövésének költségét az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) esetében, és 10-15 millió dollárra a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákét (IRBM).
