Első és reményei szerint utolsó uniós csúcstalálkozójára készült brit miniszterelnökként Boris Johnson. A brexit alaposan próbára tette az európai politikát, elfogyasztott brit miniszterelnököket, főtárgyalót. A britek a kilépésre több halasztást is kaptak már, lehetőségük most is van újabb időnyerésre, de Johnson november elsejével ki akarja léptetni Nagy-Britanniát az EU-ból. Az uniós állam- és kormányfőkkel ehhez meg kell állapodni, erre ma van lehetőség, utána ezt a megállapodást még el kell fogadtatnia a saját törvényhozásával. (Reményei szerint erre Londonban már október 19-én sor kerülhet.)
Az odavezető útig egy fontos dolgot immár kipipálhatnak: hosszas és folyamatos tárgyalások után ugyanis csütörtökön nem sokkal dél előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság egyébként távozó félbe lévő, még ügyvivő elnöke bejelentette, hogy megszületett az a megállapodás, amelyet elfogadásra javasol a tagállami vezetőknek.
A legfontosabb és leginkább problémás ügy a vámhatárok kérdése volt. Amennyiben logikusan járnánk el, akkor – mivel az Egyesült Királyság novembertől úgynevezett harmadik országnak számítana – Írország és Észak-Írország közé határt kellene húzni, ez azonban felborítaná a békemegállapodást, a két állam közötti újabb ellenőrzések miatt joggal lehetne tartani erőszakos cseleményektől. A megoldás az lehet, hogy a vámúnió szempontjából Észak-Írország maradna az EU része, vagyis a vámhatár az ír szigetet vonná körül – átmeneti időre.
A miniszterelnökök a brexittel kezdik az EU-csúcsot és a tervek szerint délutántól estig foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Utána pedig a török-kurd konfliktust tárgyalják meg. Itt szóba fog kerülni, hogy kell-e, lehet-e bármilyen megszorító, korlátozó intézkedéseket alkalmazni Törökországgal szemben. Több uniós tagállam már úgy döntött, hogy leállítja a fegyverexportot. Ugyancsak este beszélnek az EU bővítés-politikájáról, amely szintén kritikus téma, a franciák ellenállása miatt ugyanis egyelőre nem kezdődnek el a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.
Brexit - Boris Johnson megint üzent az EU-nak | Magyar Hang
Sajtóhírek szerint, ha Johnson mégis rákényszerülne a brexit halasztására, akkor „szabotázzsal” okozna fennakadást az EU működésében.
Az EU-csúcs második napján az EU következő hétéves költségvetéséről és a klímapolitikáról lesz szó. Az előbbi vitája is jelentős részben egyébként a brexitről szól majd. A britek az EU egyik legnagyobb nettó befizetői voltak eddig, kiválásuk a következő hét éves ciklusban összesen 84 milliárd euró bevételkiesést jelent. Ez alapvetően meghatározza a kiadások szerkezetét, nagyságát. Hogy konkrétabbak legyünk: a jelenlegi javaslat szerint a mezőgazdasági alapokat 5, a kohéziós forrásokat pedig 7 százalékkal vágná vissza a bizottság. Ennek a két forrásnak az egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt, de most több számítás szerint is akár 24 százalékkal is csökkenhetnek az uniós pénzek. A finn elnökségnek van egy új javaslata, amely növelné ezen alapok részarányát a teljes költségvetésen belül, azonban csökkentené a főösszeget. Végső soron ez még kevesebb pénzt jelentene a mezőgazdasági és kohéziós alapok részére
A másik tényező az új kihívások köre, amelyekhez alkalmazkodnia kell az EU-nak is. Az új célok között meg kell említeni a közös védelmi ipart, a migrációval járó költségeket, a határvédelmet, a klímapolitikát, Afrika támogatását, vagy az innovációra fordítandó összegeket.
„Október végén mindenképpen ki fogunk lépni az EU-ból!" | Magyar Hang
Boris Johnson szerint előbb lenne „halott egy árokban”, mint hogy tovább halogassa a brexitet. Egy távozó minisztere szerint a kormányfő – a megállapodásra törekvés látszatát keltve – valójában a megegyezés nélküli kilépésre játszik.
A tagállamok jelenleg a bruttó nemzeti jövedelmük 1,16 százalékát fizetik be a közös kasszába. Az Európai Bizottság javaslatában ennél kisebb összeg szerepel, 1,114 százalék, vannak, akik szerint ennél többet kellene fizetni, a nagyobb államok azonban ennél kevesebbet fogadnának el.
A költségvetés kapcsán van még egy fontos javaslat, ami ellen Magyarország minden létező fórumon tiltakozik, mások azonban természetesnek vennék. Ez az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése abban az esetben, ha a jogállamisági feltételrendszer megsérül az adott tagállamban.
Az állam- és kormányfők pénteken meghallgatják még Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság következő elnökét, aki felvázolja a programját. És esetleg közelebb kerülünk a válaszhoz arra a kérdésre, hogy mikor lesz új biztosi testület. Az eredetileg tervezett november elsején már biztosan nem, hiányzik ugyanis még a magyar, a francia és a román jelölt.
ATV: Orbán nem női jelölttel számol a magyar biztos pozíciójában
A miniszterelnök nem tervez megnevezni újabb női uniós biztos-jelöltet – jelentette az ATV.hu. Mint írják, Orbán Viktor Balatonalmádiban a Fidesz-frakció zárt ülésén azt mondta: egyetlen jelöltje van, Várhelyi Olivér. Ahogy az üggyel kapcsolatban a Hvg.hu emlékeztet, hiába kérte ezt Ursula von der Leyen, Orbán kitartana Várhelyi mellett. A korményfő utalt arra, amit még a Türk Tanács ülésén mondott, vagyis, Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja.
