Az Európai Unió összlakosságának öt százaléka (23 millió fő) nem valamelyik uniós tagállam polgára és nyolc százaléka (37 millió fő) született az unión kívül. A világ összes menekültjének csak 0,6 százaléka él az EU területén, miközben az unió népessége 2020-ban mintegy 300 ezer fővel csökkent, részben a kisebb nettó migráció miatt, részben a halálesetek számának a világjárvány miatti növekedése miatt.
Ezek az adatok az Európai Bizottság legújabb összesítéséből származnak, amelyet szerdán mutattak be Brüsszelben, azzal összefüggésben, hogy egy éve sikertelenül igyekszik a Bizottság a tagállamokkal elfogadtatni egy új menekültügyi és migrációs jogszabály-csomagot.
A brüsszeli testület érvelése szerint az új paktum keretébe tartozó jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos gyors és konstruktív előrelépés most döntő fontosságú, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa még hatékonyabban meg tudja védeni határait, kezelni tudja a menedékre jogosultakat és vissza tudja küldeni származási országukba az illegális bevándorlókat. A tagállamok közül Magyarország az, amelyik a leghangosabban tiltakozik az ellen a szabályozás ellen, amely sok ponton éppen a magyar kormány követeléseinek megfelelő megoldásokat tartalmaz.
„Jelentős haladást értünk el az új migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban, és a közelmúlt eseményei rámutatnak arra, hogy a körültekintően kiegyensúlyozott javaslatainkkal kapcsolatban sürgősen előrelépésre van szükség: a szűrésre és az Eurodacra vonatkozó javaslatok – kiegészülve a szolidaritásra vonatkozó javaslatainkkal – lehetővé teszik majd az EU-ba érkezők megfelelő ellenőrzését” - mondta sajtótájékoztatóján Ylva Johansson belügyi biztos.
Ugyanakkor amíg nincs közösen elfogadott jogszabály, az EU a meglévő intézkedésekkel kénytelen toldozni a rendszer működési hiányosságait. Két területre összpontosít a legújabb brüsszeli törekvés: az embercsempészek és az illegális bevándorlók foglalkoztatása elleni küzdelemre. A szervezett bűnözői körök működésének jobb nyomon követésére a tagállami hatóságok szorosabb együttműködésére, az adatok és a tapasztalatok hatékonyabb, gyorsabb cseréjére van szükség, mert csak így lehet megtörni a csempészbandák üzleti modelljét. A másik területtel kapcsolatban megállapítják, hogy az illegális foglalkoztatás az irreguláris migráció egyik fő ösztönzője. „Mind emberi, mind gazdasági szempontból káros, mivel kiteszi az embereket a kizsákmányolás veszélyének, valamint bevételkiesést okoz az államháztartásban, és korlátozza az egyéni és szociális jogokat” - véli a Bizottság, a hatékonyság növelése érdekében pedig azt vállalják, hogy akár kötelezettségszegési eljárással, de rászorítják a tagállamokat a meglévő jogszabályok alkalmazására.
„A paktum javaslatai – elfogadásuk esetén – nagymértékben segíthetnek a tagállamoknak megoldást találni a jelenleg felmerülő számos problémára. Márpedig ha bármit is tanultunk az utóbbi évek tapasztalataiból, az az, hogy ezeket a kérdéseket egyedül nem lehet megoldani. Itt az ideje, hogy közösen találjunk megoldásokat” – próbált érvelni Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.
A 2019-es, legfrissebb adatok szerint messze a legnagyobb mértékben ukránok kaptak tartózkodási engedélyt az EU-ban: 756 ezer emberről van szó. Őket követik a marokkóiak, 133 ezren. Az indiakiak, a kínaiak és a brazilok után a szíriaiak csak a hatodik helyen vannak (95 ezer fő), őket követik az oroszok (75 ezer fő)
Ami a menekülteket illeti, összességében a tagállamok 2020-ban mintegy 280 ezer menedékkérőnek nyújtottak valamilyen védelmet. A védelemben részesülők legnagyobb csoportjai állampolgárság szerint: szírek (az összes védelemben részesülő személy 27 százaléka), venezuelaiak (17 százalék) és afgánok (15 százalék).
